Szerintetek kinek van igaza? A férjemnek vagy nekem?
Kicsit hosszú lesz.
Összességében nagyon szerencsések vagyunk a férjemmel. Mindkettőnknek fix állása van. Nem keresünk nagyon sokat, de legalább állandó és nem is a minimálbér. Ami nagyban megkönnyíti a mindennapjainkat, hogy a férjem megboldogult nagypapájának a házában élünk, amit a szüleink felújítottak nekünk. Nagyon segítőkészek mindkettőnk szülei, ha nagyobb kiadásunk adódik, mindig ajánlkoznak, hogy kifizetnek ezt-azt, de ezeket elhárítjuk kedvesen, alapvetően mi tartjuk fenn magunkat. De az igaz, hogy a ház körüli munkák nagy részét ők állták, és ezzel nagyon sok pénzt spóroltak meg nekünk.
Van egy régi, de jó kis autónk, a férjemnek vették a szülei sok évvel ezelőtt, szóval arra sem kell különösebben költeni, nincs hitelünk. A mindennapokra kell költenünk, és ennyi. Így tudunk félretenni.
Pontosabban a férjem tud félre tenni (és itt jön a bonyodalom), aki valamivel többet is keres, mint én, és szinte semmire sem költ. Nem vicc, ha én nem veszek neki pl új ruhákat, akkor még mindig a 10 évvel ezelőtti elnyűtt cuccaiban járna. Utál vásárolni, nem is érdekli. Ha veszek neki valamit, annak mindig örül, de magától eszébe sem jutna.
Ő dohányzik, erre költ, ami mondhatni luxuscikk, illetve energiaitalozik meg kólázik elég sokat. Néha költ nagyobb összegeket a sz.gépére (az a hobbija), de az 1-2 évente fordul elő. Ennyi. Így aztán szépen spórolgat, és gyűlik is a számláján a pénz. Még a nászajándékba kapott pénzünk is a bankban van, hozzá sem nyúltunk, mert őrizgeti (új kocsit akar majd belőle venni).
Ami a konfliktust szüli kettőnk között: én költekezem kicsit, ő pedig egyáltalán nem. Hogy mire költök? Pl. ruhákra. Most jutottam el odáig, hogy nem akarom már az 5-6 évvel ezelőtti cuccaimat hordani, mert egyrészt azóta híztam 10 kilót (én leszoktam a cigiről), és bosszant, hogy nem úgy állnak rajtam, mint korábban, meg a stílusom is változott, felnőttem azóta, már nem 22 vagyok, hanem 28, irodai munkám van, nem járhatok állandóan farmerban meg tornacipőben, még ha nem is szólnak érte... Meg rájöttem, hogy mérföldekkel jobban érzem magam nőies ruhákban, az önbizalmamnak is jót tesz, ami a kigömbölyödés óta nem valami acélos (megjegyzem, a férjem imád engem a plusz 10 kilómmal, és csak engem zavart évekig a dolog, őt nem). Szóval mondhatni lecserélem a ruhatáram, és elég sok ruhát vásárolok. Mondjuk hetente 1-2 darab valamit. Így az elmúlt 2-3 hónapban mondjuk 12-15 új ruhadarabot vettem (az előtt 2-3 havonta vettem 1 db valamit). Mind kínaiban vagy turiban, egységárban mondjuk 2-2500 ft-ért. A férjem pedig húzza a száját, hogy sokat költök.
A másik, nagy zenerajongó vagyok, és idén két olyan koncert is lesz, amire el szeretnék menni. Szerencsére mindkettő Budapesten, így nem kell külföldre utazni (mondjuk a legkedvesebb zenekaromért elmegyek külföldre is, tavaly meg is tettem Lengyelországig, de azt támogatta is, mert tudta, mennyire imádom azt a bandát). Most két olyan előadó jön majd nyáron és ősszel Mo-ra, akikért nem rajongok olyan rettenetesen, de nagyon szeretem őket, és évek óta tudom, hogy ha jönnek, akkor el szeretnék menni. Drágák a jegyek persze, 16-20 E Ft-ok, de egy jó koncert, élmény megér ennyit nekem. Ő ezt nem érti és nem támogatja, és ebből a konfliktus van.
Megértem őt is, mert tényleg csak ő tesz félre, én meg ami pénzem a hó végén marad a fizumból (mert persze a rezsit, vásárlást stb. közösen fizetjük, közös kasszán vagyunk), azt gyakran felélem az ilyen költekezéseimre.
Szóval szerintetek kinek van igaza, és mi lehetne a megoldás? Tényleg olyan sokat költök? Vagy ő spórol túlságosan?
Amíg van miből költenetek, addig szerintem ne akadj fent azon, hogy a férjed szeretné, hogy kevesebbet költs. A ruha fogyóeszköz, hiszen az is elhasználódik. Néha a szórakozásra is kell költeni, hisz nem lehet állandóan otthon pihenni.
Menj el a koncertekre,1évben szerintem nyugodtan el lehet menni. Árban annyi, mint egy színházbérlet.
De én egyébként megkérdezném a férjemet,(ha lenne), hogy közös programra van-e kedve menni?És akkor arra gyűjthetnétek közösen pénzt.
Utolsó nem lehet ugyan annyi mert kola ,cigi mellett még félre tenni is tud kérdező meg nem.
Persze pontoz le akkor neked van igazad így jobb. Most helyeselést vársz vagy őszinte választ?
5-os,
Nem pontozok, mert gyerekjatek.
Itt nem arrol van szo, hogy mennyi cola, cigi, hanem arrol, hogy a ferj azt teszi amit igenyel, minden nap. Tobbet rak felre, mert tobbet keres. A feleseg nem minden nap szeretne azt amit nagyon akar. Kevesebbet keres.
Mi a francnak ez a forint szamolgatas egy hazassagban. Foleg ha az igenyek belefernek a keretbe. Ezek szerint kerdezo jobban jarna ferj nelkul, elhetne eletet, vehetne amit meg tud engedni, nincs akinek ugraljon, ahogy az sipol. Most kell elni, a hazassag elejen, lehet akkor sporolni es otthon ulni mikor gyerekek vannak, habar en akkor sem tettem azt, akkor is eltem, egyutt a ferjemmel. Igen, mi is elutanztunk egy koncertre 1100 km-re arrebb. mikor, ha nem fiatalon?
Miért járna jobban? Akkor még albérletet is fizethetne.
Nem csak a mának kell élni,már fiatalon is illik valamennyit félretenni. Mert egyik munkahely sincs köbe vésve. Nem mondom, hogy nem lehet szórakozni meg ilyenek,de spórolni neki is kellene.
Köszi a válaszokat!
Alapvetően amúgy remekül megvagyunk a férjemmel, mindketten elég itthon ülősek vagyunk. Nem igényeljük a sok programot, étterembe menni, meg bulizni, kirándulni... Ezekre sem költünk. Jól elvagyunk itthon, talán túlságosan is :). A férjem kifejezetten utál messzire utazni valami miatt (ebbe Bp. is beletartozik). Így pl az, hogy eljöjjön velem egy koncertre, szinte kizárt. Meg a zenei ízlésünk sem igazán egyezik.
Én viszont zenésznek készültem sokáig, így a zenerajongás tényleg komoly nálam. És amúgy korábban én is sajnáltam kiadni ilyen nagy pénzeket egy koncertre vagy egy utazásra (sokáig nem is mentünk sehova sem együtt nyaralni, mert sajnáltuk kiadni rá a pénzt), de pár éve jöttem rá arra, hogy ami örökre megmarad, az az élmény. Márpedig nekem egy jó koncert nagy élmény. Így nem fogom rá sajnálni a pénzt, még ha 20E-be kerül a jegy, akkor sem. Pláne így, hogy megtehetjük.
Én sem értem, miért lenne jobb, ha én is gyűjtögetnék szorgalmasan, és akkor még több félretett pénzünk lenne, de semmi más meg nem...?
Amúgy idén tervezünk elutazni nyaralni vmi tengerpartra. Annak idején a nászutunkat is elspóroltuk, pedig akkor is szerettünk volna egy görög vagy olasz utat pl. De most mondtam neki, menjünk mindenképp, pótoljuk be, és hajlik a dologra. Bár biztos győzködnöm kell majd kicsit, ha oda jutunk. De tényleg kellenek a közös programok.
Hmmm ezt ennyiből nem tudom megmondani... Elég keveset kereshetsz vagy sok a rezsi, ha ilyenekkel feléled a maradékot. A ruha teljesen érthető most és nem sok (node nem is megy ez a végtelenségig, ha most cseréled le a ruhatárad, amíg nem tetted, mi volt a pénzeddel? egyébre, de ugyanúgy elment?), a koncert is az lenne, de csak ha jut rá. Azt nem tudom megmondani, jut-e, ez összetett dolog, de az mindenképpen segít, hogy van ház, autó és a férjed részéről megtakarítás is. Személy szerint szeretek félretenni, akkor is, ha emiatt nem megyek 20 ezres koncertekre, de nem tudom elítélni azt, akinek kell ennyi szórakozás. Én meg motorozni megyek, mert kell.
Ezt belül kell megvitatni, elgondolkodni rajta, ki mit tolerál... Nem hiszem, hogy van egyértelmű "na ez a helyes", sok múlik a másik fél hozzáállásán.
Mi évek óta nem takarítunk meg semmit, mert a házra költjük minden pénzünk, de azért szórakozásra is ment (jó, főleg motorozásra, a többit tényleg minimalizáltuk), viszont mi kísértetiesen egyformán gondolkodunk a takarékosságról, az pedig kicsit sem fontos, ki mennyit tesz a kalapba. Úgyhogy nálunk harmónia van, mások véleménye pedig nem számít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!