Munkakérdés, mindenki mást mond, teljesen tanácstalan vagyok elvállaljam vagy ne? Családi és baráti nyomás is befolyásol.

Ha már eddig is tanácstalan voltál, ezek az ellentmondó válaszok nem fognak segíteni a döntésban.

Én mégis azt ajánlom, hogy MINDENKÉPPEN vállald el a munkát.

Ahogy látom, a nagyszülők - dacára a távolságnak - valamit azért mégis tudnának segíteni. Ha az első időkben el is megy sok pénz a babysitterre, később talán többet is fogsz keresni, és jobb munkát is könnyebben találsz aktívként.

Nem tudom, mennyire "erős" a házasságod, de arra is gondolj, hogy esetleg (hidd el, igazán nem kívánom ezt Neked!) a nézetkülonbségek miatt felbomlik, láttam már ilyet. Akkor ott állsz egy fillér nélkül, megélhetési lehetőség nélkül, és kezdheted az egészet előlről, jókora hátránnyal...

Állj a sarkadra, ne hagyd, hogy a jövőd esetleg - a férjad kényelme miatt - tönkremenjen.

Tudom, hogy nem könnyű. De úgy látom, szívesen vállalnád azt a munkát, amit felajánlottak, vágj bele! Nem biztos, hogy holnap is lesz ilyen lehetőséged.

Persze, az ingázás bonyolítja a helyzetet, de ahogy mondod, egyelőre próbaidőről lenne csak szó, utána Te is meglátod, hogy bírjátok-e vagy sem.

A szombat helyett aműgy is kapsz egy másik szabadnapot, akkor elintézhatad az elmaradt munkákat, és aznap a gyerekekkel is Te foglalkozhatsz. Más csalágokban is így megy ez, és ami kis pénz megmarad a fizetésedből, az is tiszta haszon,

Ha a férjed valóban szeret Téged és a gyerekeit, nem gördíthet akadályt a továbbjutásod elé.

A két gyerek mellett még egy nyelvet is megtanultál, ez azt mutatja, hogy szorgalmas vagy, kár lenne kihagynod ezt az alkalmat. Valahogy csak megoldjátok, és ha a férjad látja, hogy elhatároztad magadat a továbblépésre, ő is jobban meggondolja a dolgot, és segíítségedre lesz, akármilyen fáradt is...

Rajta!