Munkakérdés, mindenki mást mond, teljesen tanácstalan vagyok elvállaljam vagy ne? Családi és baráti nyomás is befolyásol.

Lenne egy állás, remek munka, tudnám és szeretném is csinálni, de hatig kell dolgozni ill. szombaton is.

Anyám: vállald el, persze, de jó, van munka

Férj: nem éri meg, elmegy az egész nap vele, a szombat is, gyereket bébiszitter hozza el az oviból, ami 2 gyerek min. napi két órával számolva min. napi 2000 Ft, mi marad a minimálbérből? (De ha nem dolgozom, akkor meg semmi jövedelmem nincs.) Aztán lesz tavaszi szünet, nyári szünet, ovibezárás, betegek havi 1*, mindig szittert kellene hívni.

Barátnő: szétment a házassága, mert mindketten egész nap dolgoztak, nem volt idejük egymásra, ő ellene van

Teljesen tanácstalan vagyok, most lenne munka, a lenézett munkanélküli állapotból dolgozó nő lennék, másrészt meg a család látná kárát, de máshol is ez van, hogy dolgoznak mindketten nem? Akinél két nagymama is csatasorban áll, hogy vigyázzon az unokákra, az hülyének néz, hogy miért nem megyek dolgozni és miért nem ingázom akár napi 30 km-t, hiszen az ovi fél hatkor már nyit vihetném a gyerekeket, de ez már másik probléma.

Szóval: ti vállalnátok vagy kivárnátok, hátha lesz másik munka?