Meghalt a 27 éves lányom! Hogyan próbáljam túlélni?

nem akarlak elkeseríteni, de ezen nem lehet túltennie magát az embernek. még azt is előbb bebeszélheti magának az ember, hogy a szülei autóbalesetben meghaltak (az ősök előbb halnak elven). nekem sikerült mindkettőt elveszíteni, egy alkoholista miatt. feldolgozni lehetetlen, ezzel sajnos együtt kell élni. A tudattal kell élni, azaz a felfoghatatlannal. Eszméletlen fájdalom lehet elveszíteni egy gyereket, legyen idősebb, vagy épp fiatal.

Élni csakis napról-napra lehet. Bizonyított tény, hogy könnyebb ha beszélsz hozzá. Könnyebb lesz. Érezd a közelségét, ne temesd el, ne szakadj el tőle. Élj vele, élj a tudatával, szeretetével és örökké veled marad. Sovány vigasz. fel a fejjel és őszinte részvétel:(

Őszintén sajnálom, ami történt kívánom, hogy enhyüljön a fájdalmad.

Van valakid, akivel meg tudod beszélni a dolgokat, akire támaszkodhatsz? Pl. férjed, társad valaki... Ha már csak te maradtál és az unokád, akkor az apukájával szerintem mindenképp maradj kapcsolatban, ha nem is kedvelitek egymást nagyon a kislánynak kell, hogy legyen apukája. Beszélgess az apukával, hátha tudtok egymásnak segíteni enyhíteni ezt a nagy terhet. A kislány is biztos örülne néha az apukájának.

Neked pedig annyit szeretnék még mondani, hogy nekem van egy ismerősöm, aki elveszítette a fiút pár éve. Ő is balesetben halt meg azt hiszem. Én ezt nem tudom átérezni, mert velem egykorú volt a fia. Viszont azt látom, hogy annak a nőnek sikerült feldolgoznia és ma is tud örülni az életnek (újra) és még látom őt mosolyogni, nevetni. Sikerült túltennie magát rajta. Ez adjon erőt neked is, most még nagyon nehéz, de idővel sikerül magadban helyrerakni a dolgokat.

Szeresd az unokádat és tartsatok össze a családban, a lányod is ezt szeretné. Nyugodj meg, ő már biztos fentről figyel titeket és nem akarja, hogy szomorkodj miatta.

Temessétek el, otthon pedig tegyél ki róla egy képet és esténként, vagy ha úgy érzed gyújts meg előtte egy mécsest. (Vigyázz, soha ne hagyd ott az égő mécsest)

Kívánom, hogy sikerüljön túljutnod életed ezen nehéz szakaszán. Viszont fontos, hogy kellőképpen átéld a gyászt is, így tudod túltenni magad rajta. Most még túl közeli az emlék, még van okod gyászolni és tedd is. Idővel viszont ez enyhülni fog és így szépen lassan tudsz majd tovább lépni.

A kislánynak akkor magyarázzátok el a történteket, ha te már elég erősnek érzed magad, elmondhatod neki, hogy az anyukája jó helyen van miatta ne aggódjon. Mondd, hogy mindig veletek van és figyel titeket. Vehettek neki egy tárgyat is (pl. játékmackó vagy amit szeret) és mondjátok, hogy az anyukája küldi amiért ő most hosszú ideig nem lehet vele.

Mindenképp támaszkodj ezekben a nehéz időkben a családod többi tagjára, vagy fordulj pszichológushoz, hidd el tud segíteni. Sok erőt kívánok!

Temesd el a lányod ,de ne vidd haza az urnát!Engedd el,hogy az ő lelke is megtudjon nyugodni!Nehéz ebbe beletörődni,de a történteken nem tudsz változtatni.A pici lánynak pedig nagyon rosszat tennél,ha látná otthon az urnát,és mindennap előtte síránkozol.Tegyél ki róla fényképet,és gondolj azokra az emlékekre,amik a lányodhoz kötnek.Idő kell,amíg a fájdalmon túljutsz.Ott a kigyerek,ő segít ezen túljutni.A fiam 6 hetes volt,amikor az édesapja meghalt.Nekem is a vele való törődés segített túljutni a fájdalmon.

Van egy ismerős család,ahol a l8 éves fiú halt meg motorbalesetben.Volt egy 6 éves kishuga.A család nem akart túljutni a gyászon.A szobáját érintetlenül hagyták,hazavitték az urnát,és esténként a szülők mindig ott beszélgettek a halottjukkal.Az anya annyira depressziós lett,hogy a munkahelyét is elvesztette emiatt,és még ma is állandóan kórházi kezelésre szorul.A kislány pedig szintén depressziós lett.Ennek már l5 éve.Ne akarj Te is így járni.Gondolj az unokádra,akiben ő tovább él.Csak akkor fog a lelke megnyugodni a túlvilágon,ha elengeded,és látja,hogy a picijét szépen felneveled.

Isten adjon neked elég erőt ehhez,és részvétem.

Úristen! Ez rettenetes!!Nekem fiam van, ő is 27.Én 49.

Ebbe még belegondolni is szőrnyű.

Hülye válasz, de mit lehet mondani...azt mondják itt csak az idő segít....

Szőrnyű az ami veled történt, részvétem. Hogyan lehet feldolgozni?Sztereotípia, de sajnos azt kell mondani, hogy az idő segít, az emlékek nem halványulnak és nem is kell hogy halványuljanak, mert az emlékekben él tovább.

De ott az a kisgyerek. Kapaszkodj belé és lásd meg benne a lányod.