Tehetek még valamit, vagy próbáljam elfelejteni?

Sziasztok! Elég bonyolult helyzetben vagyok, próbálom röviden felvázolni. Nem vagyok már csitri, és a házasságom nagyon megromlott, már évek óta. Próbáltuk helyrehozni, de csak rosszabb lett a helyzet. Már a válás is többször szóbakerült, de a férjem nem akarja, én meg egyelőre kivárok, de már csak idő kérdése, hogy elváljunk... Megjavítani már biztosan nem lehet, lassan egy éve próbáljuk, de csak rosszabb lesz! Párterápiáról a férjem hallani sem akar, megbeszélni ketten nem tudjuk, csak veszekedés lesz belőle. Én már nem is akarom megjavítani, mert a sok beszélgetésből kiderült, hogy egészen másképp képzeljük el a jövőt, mást várunk a kapcsolattól. Harmadik is felbukkant egy időre, férj részéről.

Közben pedig én is megismerkedtem valakivel, aki nagyon megtetszett, és a jelek szerint én is bejövök neki. Nem nyomult, vagy ilyesmi, de folyamatosan úgy éreztem, hogy van valami a levegőben. Nem csak én, hanem más is, aki látott minket együtt... (Azt tudni kell, hogy nem egy nyomulós, "röptében a legyet is" típusú pasiról van szó, eddig csak komoly, hosszú kapcsolatai voltak, jelenleg nincs senkije.)

Szóval a pasi tudja, hogy van családom, de azt nem, hogy mennyire rossz a helyzet - az ilyesmit ugye az ember próbálja leplezni, amíg csak lehet, csak a legközelebbi barátok tudják rólunk. Viszont én nyíltan rákérdeztem a pasinál, hogy akar-e tőlem valamit. Ő azt mondta, hogy félreértettem, nem akar semmit.

Azóta volt pár semmitmondó beszélgetésünk, azon túl pedig látványosan kerül. Én viszont (hónapok óta) nem tudom elfelejteni őt. :(

Nem tudom, hogy azért utasított el, mert házas vagyok, vagy egyébként sem kellenék neki. Nem akarok nyomulni, de olyan jó lenne tisztázni a helyzetet! Szerintetek?