Tönkretette a közös családi étkezéseink hangulatát, hogy vegetáriánus lettem. Mit tegyek?

39: "... sírva mondtam hogy miért nem eszünk inkább embereket..." Tipikus gyerek száj :) jót derültem :))

Én is így vagyok, de nem tudok olyat írni, ami rajtad segítene (rajtam sem segített). Amíg a családod így kezeli a helyzetet, addig egyedül nem fogsz tudni változtatni. Engem is bántott (és a mai napig is bánt) a dolog. Hiszen soha nem is szekálom őket, hogy egyenek mást, sőt még a húsos ételeket is elkészítem, csak éppen nem eszem belőlük. Sajnos arra a végeredményre jutottam, hogy inkább azt kell megpróbálnom elfogadni, hogy attól, mert egy család vagyunk, még nem vagyunk egyformák. Anyunak és apunak is vannak hibái, gyakran önfejűek és makacsok, ahogy öregszenek egyre jobban. Nagyon nehezen nyitnak új dolgok, szokások felé. Fáj, hogy nem értenek meg, de most már próbálom elnyomni az egészet, és nem felhúzni magam rajta. Ilyen vagyok, és nem változom. Miért is tenném, hiszen senki életét nem korlátozza, hogy mit eszem. Úgyhogy inkább már elengedem a fülem mellett a buta megjegyzéseket, és nem is reagálok rájuk.

Költözz el.

Akkor alkalmazkodj. Ha nem tetszik költözz el ha lehetetlen akkor meg azt tedd amit a szüleid mondanak.

Már miért kellene azt tennie amit mondanak? Ennyi szabadsága már csak legyen egy felnőtt embernek, hogy mit eszik. Ha macskát akarna kínozni a pincében, vagy drogozni, vagy minden nap másik pasit hazavinni, és a szülei nem engednék, érthető lenne. De így? Ez egyszerűen szűklátókörűség és konokság (már bocsánat) de így van.