Te kilépnél azért egy többéves kapcsolatbol, ahol már gyerek is van, mert nincs szex?

Azért nem mindegy mennyi voltál megismerkedéskor, és mennyi vagy most. Amúgy a fogyáshoz egyetlen dolog kell: akaraterő. A többi mind kifogás. Fogyni nem a párod kedvéért, nem a szomszéd kedvéért, nem akárki miatt kell, hanem csak és kizárólag magad miatt. Aki túlsúlyos, az egészségtelenül eszik, nem mozog, sőt lehet ezt valamilyen betegség hormonprobléma okozza, szóval a túlsúly semmiképp nem jelent egészséget, megnöveli számos betegség kockázatát, mindemellett nyilván esztétikailag sem vonzó. Most itt értelemszerűen nem 4-5 kg pluszról beszélek.

Azt ajánlom a saját magad érdekében kezdj el egészségesen enni, mozogni, a férjedet meg hagyd ott a fenébe és keress olyat, aki nemcsak kritizálni tud.

Kezdem azzal,hogy nem vagyok Don Juan.

De 39 éves elmúltam és volt pár csajom,nem eget rengetően sok de azért volt.Volt közöttük elég széles szórás,mind súlyban mind személyiségben,hajszínben stb.

De soha semmilyen összefüggés nem volt a súly és a boldogságom-kapcsolat milyensége között.

Helyedben azt csinálnám,hogy lefogyok a kívánt súly alá és amikor azt mondja na most jó vagy anyukám,na akkor rúgnám fel műholdnak.

De egyszerűbb ha most lépsz ki és keresel valakit aki pont így szeret ahogy vagy . :)

14:21

Na ez tetszett, hogy felrugnád müholdnak, jó ötlet.Egyébként sok nõ megteszi ezt,ha lefogy és jól is teszik.

A kérdező azt írta az elején, hogy amikor megismerkedtek sem volt vékonyabb, csak a pasi nyomására lefogyott, de amit leadott, az visszajött a terhesség alatt.

Tehát nem egy ellustult anyukáról van szó, aki meghízott a terhesség idején, és nem képes visszaszerezni az eredeti alakját. Hiszen a kérdezőnek ez volt az eredeti alkata, mikor megismerkedtek.

Két nagy baj van, az egyik, hogy a párjának ez már akkor sem tetszett, de a kérdező engedett neki, és fogyózott. A másik, hogy az ismételt fogyást nem biztatással, szép szóval akarja ösztönözni, hanem állandóan kritizálja. Szerintem ebből sok jó nem sül ki. Milyen kapcsolat az, ahol a felek nem támaszkodnak egymásra, hanem bántják a másikat?

Összefoglalva, ha én szeretek valakit, akkor úgy szeretem, ahogy van, nem akarom átformálni (már rögtön induláskor). Persze, én sem szeretném, ha a férjem 10 kilós sörhasat eresztene, de ha elkezdené, biztosan nem azzal nyaggatnám, hogy kövér, hanem változtatnék az étrendjén (elvégre én főzök), és ösztönözném a mozgásra, pl. eljárnék vele sportolni.

Igaz most épp fordított a helyzet nálunk. Én kismama vagyok (veszélyeztetett), azt lehet mondani, mozgás pillanatnyilag nulla. Eredményképp eddig felszaladt 15 kiló, pedig még csak a 6. hónapban járok. 56 kilóról indultam, de szerintem meg sem állok 75-80-ig. A férjem nem azt érezteti velem, hogy egy dagadt disznó lennék. Le akarok majd fogyni, de azért, mert szeretném visszakapni az eredeti alakomat, nem azért, mert bánt miatta. Megbeszéltük, hogy ha már kihevertem a szülést, eljárok fitnesz terembe, addig ő vigyáz a picire. Nem is tudom mit csinálnék, ha elkezdene szekálni. Szerintem nem lenne hosszú életű a házasságunk.

Nem akarlak elkeseríteni, nálunk is arra hivatkozott a párom, hogy dagin nem tetszem neki. Fogytam 23 kilót, hasplasztikát is csináltattam, aztán még mindig semmi...

Szóval, nem biztos, hogy a fogyókúra megoldás lesz, sajnos.