Tényleg mindenkinek joga van gyerekhez, csak mert biológiailag nincs akadálya?

Még csak annyit: a putriban felnövô gyerek nem a pénzhiány miatt lesz problémás felnôtt, hanem amiatt az "értékrend" miatt, amiben felnô. Amiatt, hogy a tanulás, a munka, a társadalomba való beilleszkedés az ô családjában nem számít értéknek. A szülei a kevés pénzzel is rosszul gazdálkodnak, ôt magát elhanyagolják, az élete minden szempontból rendetlen és rendezetlen.

Ugyanezt bármelyik gazdag családban felnövô gyerek is megtapasztalhatja. Ha elhanyagolják, ha nem tanítanak valós emberi értékeket neki, belôle is válhat antiszociális, nyomorult lelkû felnôtt.

Persze, szükség van alapvetô tárgyi feltételekre a gyermekneveléshez. De hiába van egy gyereknek külön szobája, akkor is az anyukája ágyába menekül, ha rosszat álmodik...

Havi többszázezres fizetés nélkül, plusz a családi kedvezmények megvonásával szerinted hogyan biztosítson valaki több szobás házat (és fizessen rá rezsit), hogyan képezzen tartalékot arra az esetre, ha bármi történik (pl. elveszíti az állását), és gyûjtsön a gyerekének egyetemre...?

Melyik bolygón élsz? Tudom, nem vagytok "egy kaszt", de néha beszélgethetnél másokkal is, az íróasztalodon túlról!

"Még csak annyit: a putriban felnövô gyerek nem a pénzhiány miatt lesz problémás felnôtt, hanem amiatt az "értékrend" miatt, amiben felnô."

Rendben, de ez esetben is egyet kell értenünk azzal, hogy a nélkülözés és rossz anyagi körülmények vonzzák magukkal azt, hogy a gyerek felnőve se jusson többre, mint a szülő. És lehet, hogy egy gazdag gyerek is lehet elhanyagolt, de továbbra is az a helyzet, hogy ezer meg egy kutatás megállapította már, hogy javarészt mégis a szegény családok problémásak, mert a nélkülözés, stressz és mindennapos félelem agressziót és fusztrációt vált ki az emberekből.

Márpedig a boldog, örömteli gyermekkor egy olyan dolog, amit később senki nem tud visszaadni, sem kompenzálni. Lehet itt jönni azzal az 5%-al, akinek valamiért sikerül kitörni, de ettől még a maradék nem érdemli meg ezt a sorsot. És nekik joguk sincs beleszólni, akarják-e vagy sem. Nekünk még lenne...

A nélkülözés mellett ezer más oka is lehet a frusztrációnak. A túlhajszoltság, a stressz pl. tipikus tünet felsôvezetôk, igazgatók, menedzserek, stb. esetében is, pedig nekik általában nincsenek anyagi gondjaik. Nem pénztárcafüggô, csak a kivâltó ok más.

Talán azt kellene inkább kutatni, hogy mi is kell a boldog gyerekkorhoz. Tele has, meleg otthon, tartalmasan eltöltött idô, megfelelô lehetôség tanulni, kiegyensúlyozott családi háttér, valós emberi értékek megismerése, tartalmas emberi kapcsolatok, törôdés és szeretet.

Szerintem ennyi. A baj azzal van, hogy jelenleg egy átlagos, középfokú végzettséggel rendelkezô, dolgozó párnak még mindig komoly szervezés kérdése a meleg otthon megteremtése. Nem gondolom, hogy ez az ô hibájuk. Talán éppen ezért nem a támogatások megvonásán kellene gondolkodni, hanem a bérezést kellene méginkább gyerekbaráttá tenni. Szerintem ebbôl a szempontból az adókedvezmény nem volt rossz lépés. Csak nem elég.

De amúgy meg van egy olyan film, ami bemutatja ezt!

Hülyék paradicsoma a címe! Ha tudni akarod hogy mihez fog vezetni ez, hogy gondatlanul mindenki gyereket vállal, nézd meg a filmet!