Hogyan tudnak manapság a fiatalok 22-23 évesen összeköltözni?

Mi 21 évesen költöztünk össze. Először albérletben, aztán barátnőm egyik rokona meghalt, és abból lett véve egy lakás, és azóta itt éljük világunkat. Barátnőm még tanul, és otthonról kap pénzt, és pedig már dolgozom, szerencsére az albérlet sem lenne megterhelő egyikőnknek sem, mert az asszony dolgozik is rész munkaidőben.

Barátnőmet még finanszírozzák otthonról, én pedig teljesen önellátó vagyok.

Párom nagymamájának a házában élünk aki 4 éve meghalt. Egyenlőre kölcsönlakás, hogy kipróbálhassuk az együttélést (már több mint egy éve lakunk itt), de ha úgy döntünk, hogy itt maradunk akkor a ház+telek értékének a felét ki kell fizetnünk párom öccsének (hisz közös örökség), amit egyenlőre kb 10 millióra saccolunk. Fogalmunk sincsen hogyan fizetnénk ki ezt az összeget ha erre jutunk... Mert még akkor is ott tartanánk, hogy a ház jelenleg kb 30 négyzetméter, egy szobával, egy apró kis fafűtéses kályhával és gáz nélkül, ami kettőnknek elég, de gyereket ide nem lehet vállalni... Ez még a jövő zenéje, de egyenlőre ezért is hálásak vagyunk.

23 és 26 évesek vagyunk

Én 22 vagyok, a párom 28 éves, tavaly júliusban költöztünk össze. Ő már dolgozott akkor 7 éve, így már tudott vásárolni magának használtan egy autót a megtakarításából, illetve úgy indultunk el az albérletbe, hogy összespórolt 1 millió forintot (ő már készült az összeköltözésre egy ideje).

Én júniusban fejeztem be a sulit, az érettségi után egy középfokú és egy felsőfokú okjs képzést csináltam. A felsőfokúból sajnos egy modul nem sikerült, így csak a középfokúm van meg teljes egészében. Az összes pénz amivel rendelkeztem kemény 20 ezer forint volt a költözéskor.

A középfokúmmal sikerült elhelyezkednem Budapesten, 5 hónap munkanélküliség után, irodai munkát végzek, nettó 125 ezret kapok, a párom pedig nettó 130 ezret. Az ő fizetéséből az albérlet ellenére kényelmesen megélünk, ritka az, amikor az enyémhez is hozzá kell nyúlnunk. A szülők anyagilag nem támogatnak minket, párom szüleinek igazából nincs miből, az én szüleim pedig általában amikor meglátogatjuk őket akkor használati tárgyakkal lepnek meg pl. gyúródeszka, tepsi stb.

Én nem mondom, hogy könnyű, mert nekem is baromi nehéz volt munkát találni és valószínű, hogy csak a szerencsének köszönhető, hogy így alakultak a dolgaink.

Most lakásra spórolunk, remélhetőleg 4 év múlva össze is jön rá a pénz. :)

Én 23 leszek novemberben, párom januárban. Tavaly szeptemberben költöztünk külön (előtte is együtt éltünk, csak szüleimnél), októberben volt az esküvőnk. Én akkor még egyetemista voltam, ösztöndíjat kaptam, havi 20-30E ft kb, plusz 10et tudtam összeszedni diákmunkából - mivel záróvizsgára készültem, többet nem tudtam bevállalni. Férjem július óta dolgozik abban a városban, ahova költöztünk. Fogtechnikus, minimálbérre van bejelentve, átlagban olyan 100-130at keresett akkor. Idén februárban én is elhelyezkedtem, havi 68E-et keresek (diplomával...) férjemnek nőtt, 150et szinte minden hónapban megkeres.

A megélhetés itt nagyon olcsó, 15E ft-ért bérlünk egy 65nm-es, 3szobás, fullosan felújított lakást, autót is vettünk azóta kp-ra. Szóval megy ez, csak akarni kell.

Szüleinkre egyetlen egyszer voltunk rászorulva, 3.000ft-ot kértem kölcsön. Ez idén februárban volt, mikor én nem kaptam már ösztöndíjat, de még fizut sem. Azóta nem kértünk, sőt, inkább adunk a fiatalabb tesóknak, mindig viszünk ajándékot is. Nekem egy öcsém, páromnak egy öccse és egy húga van.

Ne úgy állj hozzá, hogy nem lesz munkád :)

Én már több albérletben éltem, 20 évesen költöztem össze a párommal. Először szobát béreltünk, 40+rezsiért, ami elég drága, de aztán találtunk egy másfél szobás lakást 50+rezsiért. Oda a húgomékkal költöztünk, így négyfelé oszlottak a költségek, nem volt húzós.

Azóta laktam olyan albérletben, ahol fix 45 ezer volt a szoba, szintén az akkori párommal, és a mostani lakás 60+rezsi, viszont háromfelé oszlik.

Szerintem megér ennyit az önálló élet. És ezek pesti árak! Vidéken nyilván olcsóbb.

Persze emellett félretenni nem egyszerű, de ha az ember keresi a lehetőségeket és sokat dolgozik, akkor azért meg lehet oldani. Nem feltétlenül folyamatosan sok munkára gondolok, meg lehet próbálni szezonálisat találni, amikor van több időd, vagy vállalkozás jellegű munkát csinálni.. a lényeg, hogy az ember kreatívan keresse a lehetőségeket.