Szerető voltam 2 éven keresztül. Most, hogy szabad lett az illető már nem kellek neki! Szerintetek miért?

A helyedben a következőket tenném:

-Megpróbálnám helyrehozni a házasságomat ...

-Leülnék a férjemmel átbeszélni(akár sokadjára is a dolgokat ) ,nem csak benne keresném a hibát ,hanem magamba néznék ,vajon én is mindent megtettem-e a házasságunkért ...

-Ha végképp nem működik a dolog,elválnék

-Keresnék egy SZINGLI társat magamnak !

A jelenlegi helyzetben pedig az (ex)szeretővel végérvényesen lezártnak tekinteném az elmúlt két évet !

Mennyi álszent ember....és mennyi kárörvendő...

Csak nehogy egyszer veletek is történjen ilyen. Még ha akaratotokon kívül is.

Kérdező te meg felejtsd el az a pasit! Ha szeretet nehéz lesz de muszály vagy megtenni. Vagy tedd rendbe a házasságod vagy válj el .

Hogy vállaljon fel, ha férjnél vagy és együtt is vagytok a férjeddel?

Lehet, ha elválnál együtt lehetnétek a "szeretőddel" vagy kivel.

Nem tudlak sajnálni, sőt...egy korábbi kommentelővel értek egyet, miszerint "bearanyoztad a napomat"

Pont olyan vagy, mint az a "nő" aki miatt elhagyott engem és a három kicsi gyerekét a férjem.

Remélem Ő is úgy jár majd mint te, jól kihancúrozza magát, aztán dobja. Azzal a különbséggel, hogy nekem nem kellene már a férjem. Sok szerencsét, ebből tanulsz most.

"de egy idő elteltével keres megint.És tudom,hogy bánja,hogy nem veszem fel a telefont!"

Ez nem jelent többet, mint ami: te vagy a könnyebben elérhető. Nem kell körülkakaskodni, udvarolgatni, elvinni ide-oda, dürrögni, násztáncot lejteni. Magyarul kéznél vagy.

Amikor nem veszed fel a telefont, persze, hogy bánja.

Legalább annyira, mintha nem tudna hirtelen venni egy kávét, vagy meginni egy pofa sört.

De könnyen túlteszi magát rajta: ha nem, hát nem. Ennyi.

37/37 vagyok.

Még annyit tennék hozzá, hogy te magad fogalmaztad meg a státuszodat az ő életében: "szerető voltam".

Tehát: nem szerelem.

Óriási különbség!

Zárd le magadban, ha tudod.

Lépj tovább.

Felejtsd el.

Utolsó, igen vak vagy...

24-nél van, amit keresel!