Miért nézik le sokan azokat, akik egyáltalán nem akarnak gyereket vállalni?
Főleg gyerekes anyáktól szokott jönni az "áldás", a lenézés, illetve a térítgetés (amikor beléd akarják beszélni a gyereket kb).
Értem én, hogy ők így boldogok, meg örülnek a gyereküknek és az anyaságnak, mint választott életformának, aki jó, megfontolt szülő is, annak tényleg sok sikert és boldogságot kívánok, de miért nem tudják sokan elképzelni, hogy nem mindenkinek való a szülő-szerep, és nem ez az egyedüli elfogadható emberi életút? Miért feltételezik, hogy minden embernek kötelezően szülővé kell válnia? (És ilyen témákban valamiért biztosak benne, hogy áhh, úgyis jó szülő is lesz az illető és "majd benő a feje lágya", még ha nem is ismerik - ha meg korrekt, logikus magyarázatot kapnak, akkor meg gyakorta egyszerűen megsértődnek).
Miért csak a szülőket vagy gyereket tervezőket tartják "érett, felnőtt gondolkodásúnak" (amikor sajnos sok a felelőtlen tizenéves gyerekgyártó, vagy "kapcsolatmentés" vagy "pasimegfogás" céljából szülő nő is)?
Barátaim-ismerőseim közül szintén sokan vannak gyereket nem tervezők (huszonévestől negyvenesig, de főleg 30 körüliek, nők, férfiak, vegyesen, az okok nem feltétlenül egyformák persze, hogy miért nem akarunk gyereket). Épp ezért azt is tapasztalom, hogy a gyerekre nem vágyó férfiakat kevésbé szekálják, inkább a nők kapják a hideget-meleget. Miért? A gyerekvállalás kettőn álló vásár.
Ismerem a gyerekes "térítgetők" jellemző fordulatait, az érveik, amiket eddig hallottam (már ha egyáltalán logikus érvek voltak) viszont rendszerint könnyen megcáfolhatóak, pláne, mert zömmel ismeretlenül ítélkeznek és általánosságokat puffogtatnak - akikhez eddig "szerencsém" volt, legalább is.
De ha ti épp ilyen lenőzők vagytok, esetleg, kíváncsian várom a - racionális (!) - érveket, a magyarázatokat a megvetésetekre. Szeretném megérteni, mi hozza elő sokakból ezt a mélységes lenézést a gyereket nem tervezők irányába.
Mert ezt diktálja a biológia minden élőlénynek. Első körben evés -ivás: létfenntartás , aztán párválasztás, szex :a faj fenntartása . Ez ilyen kötelező biológia folyamat . Mivel minden fajban vannak eltérő ,mutáns egyedek akikből esetleg hiányzik a reprodukciós ösztön ezek nem szaporodnak ,ezzel el is érve azt hogy a hibás ösztönkészletük nem öröklődik.
Kb ennyi a történet az embernél is csak nagy körítést találnak ki mellé.
Én kicsit más irányból közelítenék:
Te nem akarsz gyereket, mert most így jó, és kényelmes neked. Az általad befizetett adókból és járulékokból az állam eltartja, gyógyítja (persze csak módjával) a szüleidet.
Mi lesz, ha te leszel nyugdíjas, öreg, beteg? Az egy dolog, hogy senki sem fog ajtót nyitni rád, te akartad, a te bajod. Viszont a te nyugdíjadat majd az én gyerekem kell kifizesse az enyémmel együtt, azaz én fél nyugdíjat kapok miattad. Ha kórházba kerülnék, te foglalod el a helyet, és az orvost, pedig te, és a leszármazottaid semmit sem fizettek be az egészségügyi ellátásért. Szerinted ez igazságos?
Bocs, hogy kicsit sarkosan fogalmazok, ne vedd személyeskedésnek, de szerintem nem vagyok köteles szeretni az önző embereket.
Szerintem minden nőből előjön a vágy előbb vagy utóbb az iránt, hogy anya legyen. Láttam már ilyen, "nem érdekel mit mondanak mások nekem nem kell gyerek" nőt, aki 50 fölött döbbent rá, mit is hagyott ki, hogy mennyire önző életet élt, amikor a munka és a kötetlen szórakozás mindent felül írt. Neki már késő volt.
Én sose akartam senkit más irányba terelni gyerekvállalás terén főleg nem. Mindenki szüljön akkor gyereket, ha úgy érzi felkészült rá, ha tényleg szeretné. Aki meg későn érzi úgy lemarad, és sose fogja megtudni, hogy milyen az amikor a szemébe néz a gyereke, milyen az amikor az ember ténylegesen büszke.
Nem kötelező mindent megtapasztalni.
A kérdés teljesen jogos, és érdekes is.
Én 28 éves vagy párom is pont ugyanennyi.Remekül megvagyunk, igazándiból egyikünk
sem szeretne gyereket.
Mindketten racionális emberek vagyunk, akik logikus döntések alapján élnek.
A gyerekvállalás egy ösztön, ami egyes emberekben megvan és mindent fölülír.
Ezek az emberek azok akik hajlamosak "szív" alapján dönteni.
A hirtelen nagy szerelmek, viharos érzelmek, rózsaszín köd világa az övék.
Ez nem rossz dolog ők így élnek így boldogok, az emberek nagy része ide tartozik
Más emberek akik racionálisabbak,hidegebbek (mint én a párommal), más értékrend szerint élnek
Nehéz lesz ezt elmagyaráznom...
vegyünk egy példát a 20 éves nők 90%-a ha meglát egy csecsemőt a következőket gondolja
jajj de édes kell egy ilyen, olyan lesz majd mint a kettőnk összeolvadt képe
meg babázok majd és életem szrelme ott ölel közben.
Én úgy látom a dolgot hogy valóban egy kis élet aki nagyon aranyos.
DE ! Ahhoz hogy egy embernek megfelelő fejlődési körülményeket biztosítsunk ahhoz
megfelelő anyagi és érzelmi hátteret kell biztosítani.Ugyanúgy egy macskát sem viszek haza
mert milyen aranyos ,hanem átgondolom a hosszútávú felelősséget.Nem tudok majd lesz valahogy
meg majd megoldjuk elv alapján élni.Ugysanúgy nem értem a rózsaszín ködfelhőt sem.
Mivel ez egy racionális érv ez úgyi az érzelmi érveket
Egy érzelmei alapján döntő ember soha semmilyen témában nem fog egyezni egy racionális
gondolkodású emberrel.
A megközelítésük a dolgokhoz teljesen más.A lenézés pedig egy érzelmi reakció
"Viszont a te nyugdíjadat majd az én gyerekem kell kifizesse az enyémmel együtt, azaz én fél nyugdíjat kapok miattad."
Öcséééém!! Ennyire nem lehet szarrágó egy ember!! Életbe nem jutott volna eszembe, hogy ezért nézik le a gyermeket nem vállaló Nőket! Fújjj... hánynom kell! Remélem támogatod a sok züllött, agyba-főbe szülő nőt, akiknek a gyereke állami gondozásba kerül, legalább ott nem lesz nyugdíj gond! Pfff
1-es: elsősorban szociálpszichológiai, nem pedig biológiai jellegűnek szántam a kérdést, mivel a kultúrembert, még ha az ösztönök nagy szerepet is játszanak életünkben, nem uralják teljes mértékig az ösztönei, nem vagyunk állatok. Másrészt kissé hibás okfejtésnek látom, hogy a genetikából vezeted le a szülői ösztönök hiányát, elvégre a logikád alapján ki kellett volna szelektálódnia a gyerekre nem vágyók "mutációjának" régóta. :) (De tényleg más téma, pont a "körítés" érdekelne)
2-es: Az elfogadás hiánya és a lenézés elég közel állnak szerintem. A megértést meg segíti, ha az ember képes ítélkezés nélkül kitekinteni a saját szubjektív világából, életéből, erre lenne való az empátiás készség és az emberismeret is. Szerintem. :)
3-mas: Ahogy az ítélkezők se látnak bele a mi helyzetünkbe, mi se az övükébe - kifelé legalább is nem érződök a frusztráció saját sorsuk miatt, bár sok esetben lehet, hogy ott van a kutya elásva - de nem hinném, hogy ez lenne az egyedüli (vagy akár leggyakoribb) ok.
4-es: A jelenlegi, magyarországi (és azt hiszem, beláthatjuk, nem épp tökéletes) nyugdíjrendszerre alapozod a mondanivalódat (én inkább globálisan kezelem a problémát, nem csak magyar sajátosság, amit leírtam), és az a baj, hogy ezzel is általánosítasz, és figyelmen kívül hagysz pár tényezőt. Nem tudni, a gyereket vállalók utódai mind tisztes adófizető állampolgárok lesznek-e (bizonyos kisebbségieknél szerintem valószínűtlen, arányait tekintve). Nem tudni, változik-e a nyugdíjrendszer x évtizeden belül. Nem tudni, az adott gyereket nem vállaló illető megéri-e egyáltalán a nyugdíjaskort, vagy nem teremt-e magának megfelelő egzisztenciát, amivel biztosítja a jövőjét. Ha pedig társadalmi kötelességnek tekinted a szaporodást, akkor még mindig ott lebeg a kérdés: mi van, ha az illető nem alkalmas szülőnek?
Ha valakinek egyáltalán, nyomokban sincs igénye, vágyra gyerekre, vagy nem olyan a helyzete, életmódja, amivel ez összeegyeztethető, vagy épp hiányzik belőle a gyerek iránti gondoskodás képessége, vagy épp a gyerekszeretet, akkor az is gyártson egy - előre láthatóan - boldogtalan nyomorultat (saját és partnere boldogságát is feláldozva ezzel), csak csupán hogy demográfiai szempontoknak megfeleljen? Kihagyod a képletből az emberi tényezőt.
(Többieknek is megy válasz rövidesen)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!