Babát várok! De a párom nem fogadja el. Mit tegyek?

Ok. De tegyük fel, ha otthagy titeket, akkor fel tudod nevelni egyedül? Anyagilag egyrészt, meg van segítséged?

Egy barátnőmet a kórházban hagyta ott a palija. Az elején náluk is ez volt, aztán látszólag elfogadta, úgy a 20. hétre. De a szülés után fogta magát, benyögte, hogy neki ez nem megy, és lelépett. A barátnőm ugyanígy kapaszkodott belé, pedig mindenki, aki ismerte a párját és a helyzetet mondta, hogy legalább készüljön B tervre. Persze nem, mert majd megbékél... Még jó, hogy a szülei

nagyon rendesek voltak. Hozzájuk mentek haza a babával (nem közös volt a lakás, hanem a srácé) és igazából az első 2-3 hónapban a nagymama foglalkozott a gyerekkel, mert a lány teljesen padlón volt. Utólag ő is tudja, hogy ez borítékolva volt, csak a hormonok, meg az, hogy nagyon akarta, elnyomták benne. (ha készül rá, annyiból lett volna jobb, hogy nem lesz tiszta depi az elhagyás miatt, és nem marad ki a lánya első hónapjaiból ennyire :( )

Ha megtartod miből akarod felnevelni? Kisbabával nem fogsz munkát találni! Ezzel a gyereknek teszed a legrosszabbat!

Ésszel kell dönteni, éppen a gyerek érdekében. Ne az abortusz ellenzőkre halgass, mert ők nem fognak segíteni a baba felnevelésében! Tönkre teheted mindkettőtök életét.

Mikor az en parom megtudta, hogy terhes vagyok rendesen "lemeredt" velem egyutt

:-) 1ev sikertelen probalkozas utan azert mind a ketten meglepodtunk,megijedtunk pedig annyira akartuk mar ot.Par napig tartott ez, azotais boldogan "simogatjuk" a pocakomba es beszelunk hozza :-)

Mas mikor szembesul az ember (plane az apuka) azzal, hogy a pozitiv teszt utan minden megvaltozik...keszulhet akar evekig ra.Oriasi felelosseg van az apukan is,lehet emiatt fel.

Este az agyban tegyetek a kezeteket a pocakodra es dontsetek el ki mit szeretne.

Hany eves a parod ha megkerdezhetem?)

Gondolom tudtad, hogy gyereked lehet, ha olyat játszol... A párod szintén... Ha értelmes emberek vagytok, akkor beszéltetek arról, hogy mi lesz, ha összejön a baba...

Ha a párod eleve nem akarta, de te úgy intézted, hogy összejöjjön, hát az elég aljas dolog, de ugyanilyen szinten viszont felelőtlen a párod, hogy nem védekezett ő maga, szóval 1-1, egyformán benne vagytok. Mindkettőtöknek kötelessége a gyereket felnevelni, és nyugodt családi légkört biztosítani neki. Apára és anyára is JOGA van a gyereknek, szóval nem képzeletbeli apukára és pótapukára vadászó frusztrált anyucira...

Úgyhogy javaslom beszéld meg a pároddal. És ha nem akarja a gyereket, akkor inkább ne vállald egyedül! Elég sok szomorú csonka családból származó gyerek/vagy mára már felnőtt ember küzd a világban... Ne kényszeríts te is egyet a szomorú gyerekkorra...