Elítélendő, hogy nem akarok ott lenni a szülésnél?

Az én férjem sem bírja az ilyen dolgokat, sőt azt sem bírja ha túl sok orvos van egy rakáson.

Én megértettem, mert jó magam is elájulok ha vért látok..

Így velem volt addig amíg a szülés meg nem indult, majd kint idegeskedett. Nekem is jobb volt így mert legalább miatta nem kellett aggódnom, hogy most elájul vagy sem..

Én nő vagyok, szültem is. De nincs az a pénz hogy bemenjek bármelyik barátnőm szülésére, mert tuti rosszul lennék, és ott esnék össze vagy kiadnám a gyomrom tartalmát..

Van aki nem bírja, és ezt másoknak tiszteletben kéne tartani.

Tulajdonképpen jogod van nem ottlenni.

De egyrészt a neten keringö videók többsége eléggé túlzó, nem az általában megszokott, hanem ahol valami problémás volt, nem reális.

Másrészt ha benn lennél, akkor sem azt látnád, amit a szülöorvos/szülésznö, mert neked a párod mellett van a helyed, azaz az arcát látod, a kezét fogod, ha kell, stb. és az orvosi, drasztikusabb részböl semmit nem észlelsz.

Harmadszor, azt elhiszem, hogy a párodnak rosszul esik, ha ilyen kijelentést teszel, föként mert neki nincs lehetösége elmenekülni.

A helyedben esetleg megbeszélném vele, hogy bemégy, és addig maradsz, amig birod, ha túlságosan megvisel a látvány/hang, akkor kimehetsz. Így neki is meglenne az az érzése, hogy nem hagyod magára, hanem vele akarsz lenni, másrészt neked sem kényszer végig ott lenni. Szóval ezt próbáld vele megbeszélni, hogy amig birod, maradsz.

De a legtöbb esetben az apát is magával ragadja az az élmény, hogy együtt voltak akkor is, amikor a közös gyerek megszületett és csak utólag kezd azon gondolkodni, hogy mi is történt közben.

Mert az egész más, egy videót megnézni, meg más a saját gyerek születését a saját feleségeddel átélni.

Nem kellett volna megnézni videót róla, senki nem látja premier plánban, csak az orvos meg a szülésznő. A férjem a fejemnél ült, fogta a kezemet és engem nézett, tartotta bennem a lelket - nem látott a véres dolgokból semmit. Viszont ő volt az első, aki a kezébe foghatta a kisfiunkat. Katartikus élmény volt neki, hogy részt vehetett egy kis ember világra jövetelében, mindkét szülésnél ott volt.

Ha te nem érzed úgy, hogy jó szívvel bemennél, akkor ne menj, nehogy később a házasélet rovására menjen. Ezt meg kell értenie a feleségednek is. Nem mindenkinek való az apás szülés. Biztosan van valaki, édesanya, nővér, barátnő, aki szívesen bemegy vele.

Párom sem birja a vért,mégis benn volt végig, a fejem mellett,nem látott semmit ,mert egy lepedővel le voltam félig takarva,csak a kezem fogta, a fejem törölgette,én nem bánta meg,a következőnél már önszántából jön (az elsőnél azt beszéltük meg,ha nem birja mégsem,akkor kimegy).

Nem szivesen lennék a feleséged,ilyet mondani szülésre,hogy hánysz tőle és felfordul a gyomrod...bezzeg megcsinálásnál nem fordult fel a gyomrod...

Gondolj arra, hogy neki mennyire jól esne, ha ott lennél és bátorítanád. Végül is, ketten hoztátok össze.

Egyébként szerintem teljesen jó, hogy azt mondtad, hogy ott leszel, de ha nem bírod, akkor kimész.

Mi is így beszéltük meg. Ott lesz mellettem a férjem, de ha nagyon nem bírja vagy én nagyon nem bírom, akkor kimegy fel-alá járkálni a folyosóra. Ott bent, a "pillanat hevében" sok minden megváltozhat.

Nekem egyetlen dolgot tanítottak: kispapának az anya FEJE mellett a helye :D, nem ott, ahol premier plánban lát mindent.