Hogy lehet egy nőt magára hagyni egy kisbabával?
Tudom, hogy így a kérdés költőinek tűnik. Úgyhogy kifejtem.
Van egy nyaralónak használt fészerszerűségünk, ahol néhány évvel ezelőttig minden úgymond normális volt. Kis kert, tavasztól őszig mindenki kijárogat, egy-egy estére esetleg bevackol, de aztán hazamegy a kényelmes házába.
Az elmúlt 5 évben viszont több közeli szomszéd szerszámtárolóba/fészerbe/nyaralószerűságbe beköltöztek és lakás céljára használják egész évben. Szinte mindegyikben egyedülálló anyukák vannak pici vagy kicsit nagyobbacska gyerekkel, gyerekekkel (4-ről tudok biztosan).
Egyikkel beszélgettem tegnap és elmesélte, hogy egyedül maradt, amikor 4 hónapos volt a babája (most 13 hónapos). Innentől kezdve nem tud fenntartani egy városi normális életet. Szülők, rokonság nem segítenek, apa által fizetett gyerektartás mértéke közröhej etc... Viszont baba mellett dolgozni, annyi pénzt keresni, hogy mellette egy önálló garzont bérelhessen ma Magyarországon képtelenség.
Így marad ez a kényszermegoldás, hogy egy ilyen valójában nem lakható városon kívüli helyen meghúzza magát.
Ez hogyan lehetséges? Ilyenkor tényleg nincs segítség?
Te meg vedd észre, hogy én tojom le a férfit ebben a szituban. Lehet meghalt, lehet nyomorékon fekszik ő is valahol az út szélén. Nem ő az érdekes itt. Ha meghalt már nincs mit tenni. Ha nyomorultul fekszik az árokszélén, akkor is neki csak egyedül önmagáért kell küzdenie másért nem.
Én per pill. csak egy nyomorgó, de jobb életre törekvő nőt és egy kiszolgáltatott csöppnyi kisbabát látok. Akiknek viszont senki és semmi nem ad esélyt a minimális boldogulásra.
A rászoruló öregekről gondoskodik még úgy-ahogy a személytelen társadalom...kapnak nyugdíjat, ápolást, idősek otthoni ellátást, végső esetben elfekvőt. De nem lesznek hajléktalanok.
Nem lenne ugyanilyen fontos gondoskodni a fiatal anyákról és a kisgyermekeikről?
Ez az asszony akivel beszéltem, mondta, hogy nincs hely az anyotthonban, nincs hely semmilyen karitatív szervezetben számukra.
válasza: válasza:Nézd Kérdező (#31) akkor megvan a válasz, kb az első bekezdésedben leírt hozzáállás az oka pont annak, hogy ilyen a helyzet, amit a kérdésedben vázoltál. Aki ugyanis "letoj" másokat, azt le fogják tojni, ezt vedd kb E=m*c2 szintű törvényszerűségnek. Amíg egy nőt semmi más nem érdekel, csak az ő picibabája, addig a kutyát sem fogja érdekelni ő a picibabájával együtt. Nem mondom, hogy bizonyos értelemben nem kegyetlen, de ez van, ez a tény, láthatod, leírtad a kérdésedben.
Azoknak a nőknek egy reális megoldás létezik, kezdjenek el foglalkozni másokkal, és akkor idővel a mások is figyelni fognak rájuk, foglalkozni fognak velük. (érted, legalább elsőre egymással, vagy mittudomén)
"a te sekélyes,felszínes,minden bizonnyal pénz központú világod" - kedves 65%-os fórumtárs, ha ezt az ismerőseim olvasnák, kb itt szakadnának meg a röhögéstől, ennél jobban szándékosan se lőhettél volna mellé:) - de lehet, majd este megmutatom a zasszonynak, miért is ne legyen egy vidám perce:)))
válasza:Ha a szomszéd szerszámtárolókban egyedülálló férfiak vackoltak volna be életvitelszerűen és velük beszélgethettem volna, ami alapján kiderült volna, hogy bár törekednek a normális életre, de esélyük sincs. Akkor erről tettem volna fel kérdést. Hogy nekik miért nem ad senki emberhez méltó életre esélyt?
Csakhogy nem ők vannak ebben a halálos éppencsak a végső tragédia előtti szituációban. Én ezeket a nőket látom és a gyerekeiket hallom. Ezért engem csak ők érdekelnek.
válasza: válasza:Kérdező (#35) " Akkor erről tettem volna fel kérdést. Hogy nekik miért nem ad senki emberhez méltó életre esélyt?" - ezen nem vitázom, te lehet, hogy tényleg ezt tetted volna. De az általad itt gyámolított réteg többsége meg baromira nem, ők saját magukat szegény szerencsétlen áldozatként láttatják, de ugyanakkor az ugyanebbe a helyzetbe került férfiről meg laza csuklóból fejtenék ki, hogy "ő a felelős a saját sorsáért, tessék mindent elvállalni, tessék férfiként..." stb.
Na, így adódhat az, hogy pont velem kerültél itten vitába, aki egyébként alapvetően marxista, és abszolút a társadalmi gondoskodás és felelősségvállalás híve vagyok, legszívesebben csuklóvonással társadalmasítanám a jövő generációról való gondoskodás anyagi oldalát. Na, ebbe gondolj bele:)
válasza: válasza:"sajnos ebben igazad van ..." - OK, ez elsőre jó. Akkor - már csak úgy véletlenségből - nem kellene tenni ellene valamit? Már olyasmit, ami tényleg működik, és nem tovább ront a helyzeten? Nem szeretnél pl. boldog családként élni a pároddal meg a gyereketekkel közösen? Hmmm?
(azon meg mit lehet csinálni röhögésen kívül, ha te közlöd látatlanban valakivel, hogy milyen anyagias, az illető meg kb a létező legnagyobb anyagiasság-rühellő)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!