Egy nőt miért ítél el a többi férfi, ha jómódú pasit szeretne magának?

Aki emellett dolgozni egyáltalán nem akar, otthon bejárnőt tart, és mindössze annyi a dolga, hogy eljárjon fodrászhoz, manikűröshöz és vásárolgatni, attól hányni tudnék.

De aki mindössze stabil helyzetben szeretné tudni magát úgy, hogy a férje mellett ő is dolgozik, az nem elítélendő.

Mint írta az egyik válaszadó, én is olyan szülőket láttam magam előtt akik tanultak, dolgoztak, így emellett mindent megkaphattam, sok mindent, amiről más csak álmodozhat.

Szeretnék legalább ugyanilyen körülményeket biztosítani a gyermekeimnek, ezért én sem jönnék össze akármilyen jöttmenttel, nem is vonzanak. Viszont eltartott sem szeretnék lenni, semmiféleképpen.

Az egy dolog, hogy vki nem akar olyan csóró férjet magának,. akinek a kezei közül kifolyik a pénz, és ott lebeg a fejük fölött a kilakoltatás meg a híd alatt csövezés, az teljesne normális, ha vki biztonságban szeretne élni, és ha esetleg gyereket tervez, akkor azt viszonylag tűrhető anyagi háttérrel nevelje.

De azt igenis elítélem, amikor vkinek össz-vissz annyi az életcélja, hogy beletegye a seggét a jóba, és kikövetelje magának az ilyen Prada táskát, olyan karibi nyaralást, és már duzzog, ha nem jutott el azon a héten a Hajas szalonba frizuratuningra. Meg ha vki csak és kizárólag a pénzre megy, és egy szolidabb körülmények között élő srácot, aki tényleg szereti, és akit szeret is, dob azért, mert vmi pénzes pasas elkezdett neki udvarolni. Ha a pénz nem az elsődleges szempont, és a nő rendesen rak az otthon melegéhez, az nem baj. Ha egy anyagias p.csa, akkor elítélem, mert ilyen az emberi természet, hogy bizonyos embereket, típusokat elítél. Te meg azokat ítéled el, akik azt az életstílust ítélik el. Én is mondhatnám, hogy te meg ezekre az emberekre ne fújj, mert mi jogod van hozzá.

Azért a kérdésen lehetne kicsit pontosítani.

Te most mit szeretnél, egy milliomos férjet, aki mellett egyáltalán nincs szükséged arra, hogy te is dolgozz és kvázi eltart vagy pedig egy átlagosnál valamivel jobban kereső, stabil hátterű férfire, akinek azért neked is be kéne segíteni a fizetéseddel, hogy az felső-középosztálybeli életet élhessetek?

Mert a második verzióban semmi elítélni való nincs, mindenki szeretné, ha a párja lehetőleg nem utcaseprő szintű munkát végezne, viszont ha te csak rá akarsz akaszkodni, hogy majd a szexért cserébe eltart, akkor nem is csak lenézlek, de ki is röhöglek, mert 10 éven belül megszívod, már ha találsz ilyen pasit. A szépség mulandó, ráadásul ha csak egy ilyen kis eltartott nőci leszel, akkor sokra se fog becsülni egy idő után, lépten-nyomon az orrod alá fogja dörgölni, hogy tanuld meg, hol a helyed, aztán egyszer csak kidob, és keres helyetted egy másik naiv lánykát.

Hadd meséljek el egy sztorit: keresztapukám kőműves volt (vagy hát igazából még mindig az, bár már csak inkább dolgozgat a nyugdíjig) és valami hihetetlen, hogy milyen piszok jól keresett. Valamit nagyon jól csinált az tuti, mert 2 gyereket felnevelt, miközben a felesége tényleg semmit nem dolgozott, emellett luxus ház, jó kocsi, minden ami kell. Na, itt is mire felnőttek a gyerekek, megtörtént az, hogy a faszi megunta, hogy a nő semmit sem csinál és elváltak. A nő ott állt öreg fejjel, szakma és munkatapasztalat nélkül, gyakorlatilag egy 50 éves csecsemőként. Jó pár évig nem is láttam, most mesélte anyukám, hogy látta valami cigány faszival, tolták a taligát és hulladékvasat gyűjtöttek... Remélem nem kell kommentár.

A másik: az rendben van, hogy te csinos és szép nőnek tartod magad, meg mások is. De így férfi szemmel azt kell, hogy mondjam, hogy minden második lány szép, pláne fiatalon. Minden harmadik-negyedik pedig olyan, hogy bárki rámondaná egyből, hogy ez igen, őt bármikor ágyba vinném. Most, hogy így az arányokat ismered, szerinted neked mennyi esélyed van arra, hogy kifogj egy nagyon pénzes pasit és rá tudd venni a házasságra? Nem túl sok. Ugyanis sokkal több a szép ember, mint a gazdag. Ráadásul a gazdagabb emberek is általában a saját anyagi rétegük tagjaival ismerkednek, barátkoznak és a párjuk is általában onnan van.

Az én férjem is "gazdag" ab mint az átlag.

Es nekem is fontos volt, hogy mit dolgozik es mennyit keress, de az is hogy szeressem bízzak benne jól érezzem magam vele.