Miért "szégyen" lassan, hogy ha valaki közös kasszán van a házastársával?

Na a 18-as válaszoló "életformájával" sincs szerintem semmi gond, mert náluk ez JÓL működik.

Viszont szerintem a külön kasszát nehéz ilyen jól összehangolni. Számomra fura lenne, bár én közös kasszához szoktam, így nekem ez a természetes.

Én többet keresek a páromnál, még is abszolút külön kasszán vagyunk. Ehhez hozzátartozik az, hogyha ő eszeveszett költekezésbe kezdene, elverné az általam betett pénzt is hülyeségekre, akkor valószínűleg énsem tolerálnám sokáig szó nélkül sőt, talán közölném is, hogy akkor inkább ne legyen közös kassza, nem azért dolgozok ennyit, hogy ő elszórja marhaságokra.

Persze néha kell szórakozni, fodrász, én elmegyek kozmetikushoz, elmegyünk kikapcsolódni, kell új ruhát venni, stb. De mindezt lehet költségtudatosan is tenni, nem mindent összevásárolni, amit éppen meglátok...

A nagyobb kiadásokról is közösen döntünk természetesen.

Ha ezt nézem, akkor hiába én vagyok a nő, én sem tudnék egy olyan alakkal közös kasszán élni, aki nem tud spórolni, aki nem látja a pénz értékét, csak azt, hogy húú mennyi van még a számlán és két kézzel szórja szét a butikokban. Ilyen szemszögből megértem a pénzesebb férfiakat. Senkinek se hiányzik ilyen társ.

Ellenben én nehezen tudom elképzelni azt is, hogy külön kasszával a gyerekek dolgait hogyan intézik. Ki mikor mit fizet? Ki ad zsebpénzt? Ki fizeti a táborokat, a szakköröket, a különórákat? Ha hozzám jön a gyerek, akkor átküldöm az apjához, hogy nekem erre már nincs pénzem, kérjen tőle? Nem tudom elképzelni az ilyen élethelyzeteket, persze erre is biztos van jó megoldás.

Ezen felül én azt vallom, hogy egy gyerek az két ember KÖZÖS döntése. Akkor ha én otthon maradok a gyerekkel szülés után, hagy ne érezzek már bűntudatot, amiért attól még vannak igényeim, nem akarok csak rongyokban járni, igen is szeretnék elmenni néha fodrászhoz, stb. Szerintem normális kapcsolatokban fel sem kéne merülnie olyan kérdésnek, hogy emiatt érezze-e gáznak magát az ember!? Nem azért nem keresek már annyi pénzt, mert rohadt vagyok dolgozni, hanem mert hoztunk egy közös döntést azzal, hogy gyereket vállaltunk és ebbe az is beletartozott, hogy bizonyos időre az én keresetem kiesik. Meg is van azokról a férfiakról a véleményem, akik ezért szóvá teszik, hogy nem mehet két havonta egyszer a felesége fodrászhoz, mert nem keresi meg az árát, hiszen csak otthon "döglik" a gyerekkel.

Egy szóval nem mondtam, hogy másik munkát kell keresni. Akár a háztartásbeli szerep is megfelelő, ha az a másik félnek is kifejezett igénye.

De a munkák többségénél az adott szakmán/hivatáson belül is lehet előrébb jutni. Egy ápolóból lehet főápoló például. Ehhez nem szükséges pályát módosítani.

Sok hivatásnál pedig vállalkozni is lehet, pl. egy óvónő nyithat magánóvódát.

Ezek csak példák, konkrétumok ismerete nélkül.

Egy rokonom például gyógytornász (orvos szeretett volna lenni,de acsaládja azt nem tudta volna anno finanszírozni), a férje informatikus, így egyértelműen komoly fizetésbeli különbség van.

A rokonom elkezdte a betegeket átcsábítani magánba és jelentős plusz összegekhez jutott, miután a kórházi ápolásból már elbocsátották a beteget, de még igényelte volna, hogy gyógytornára járhasson.

"Pár napja írta pont itt egy férfi, hogy nehogy már a barátnője, élettársa, az Ő fizetését költse, amit Ő keres meg. Mert hogy Ő sokkal többet keres mint a barátnője, de nehogy már az Ő fizetését költse el a barátnő, mert az ugye már erején felüli költekezés, tehát nem tehetné meg ha egyedül élne, hogy költekezzen."

Ennek az illetőnek, ha esetleg hirtelen munkanélküli lesz, ami bármikor előfordulhat, erre hivatkozva simán mondhatná a párja, hogy. "Nem kapsz egy forintot sem, élj meg, amiből tudsz, nehogy már az Én pénzemet költsd, amit Én kerestem meg."

18-as vagyok. Nálunk a gyerekek költségeit én fizetem, hisz én keresek többet. Na, de hogy jobban értse aki szeretné jobban érteni:

A férjem fizeti (a kevesebb fizujából) a hitelünket, (ami nem sok hálistennek), az autó fenntartási díjait és a tankolást, valamint a húsféléket, gyümölcsöket zöldségeket ő veszi a piacon. Én fizetem a rezsit, a kaját és a gyerekek költségeit. És mivel nekem több marad meg a hó végére, így a ruházkodásunk nagy részét is én fizetem, de pld. cipőt, ingeket ő magának vesz.

mivel nem szokásom beleszólni más pénzügyeibe, max tanácsot adni, ha kérnek, így nem zavar ki milyen kasszán van.

nálunk mondhatni külön kassza van, bár nem hardcore módon, nem fillérezünk semmin, csupán nem közös számlára megy a pénz. mindenki annyit fizet a közösbe, amennyit tud, és fizetése engedi.

nálunk én, a nő vagyok az, aki kevesebbet keres, de mivel imádom a munkámat, így nem mennék el máshova csak a pénz miatt. ha ne adja Isten valami csőd ütne be, akkor szó nélkül igába hajtanám a fejem, dolgoznék 10 órákat is, mert nem szeretnék lecsúszni.

magára mindenki annyit költ, amennyit jónak lát, de odáig nem mennék, h pénzt kérjek bármire a páromtól, csak azért mert nem bírok tovább élni a 20ezres cipő nélkül. mindig igyekszek eltenni valamennyit a fizumból a váratlan kiadásokra.

nyaralni együtt megyünk, az útiköltség és a szállás kontóját én fizetem saját részre, a párom pedig elvisz kajálni, vagy veszünk valami hideget, esetleg viszünk magunkkal egy kis hazait :)

nem tudnám elfogadni, ha mindent ő állna, csak azért mert 3x annyit keres mint én.

nálam a munka, és az azzal megkeresett pénz szent dolog. nem szólok bele, h mire költi a pénzét, ahogy ő sem szól bele az én pénzügyeimbe.

24: nem olyan könnyű ám lépegetni a ranglétrán, ha olyan könnyű lenne, mindenki meglépné. Viszont előfordul, hogy valaki hiába dolgozik jól (pl. a kórház pont ilyen hely) ha egy másik ugyanolyan jól dolgozó emberből lesz a főápoló. Nem szabadul ott fel évente főápolói hely.

Magángyógytornász... Ki kell váltani az egyéni vállalkozóit, ami havonta 70 000+ Ft, úgy, hogy még nem is keresett semmit. Hirdetnie kell magát, ez sincs ingyen, nem lesz sokkal több a fizetése, mire mindent kifizet, viszont a munkája igen, illetve egy nyugodt pillanata sem lesz, mivel egyfolytában azon kell aggódni, hogy lesz-e betege... Főleg, hogy 1500 ft körül van egy alkalom, és örülhet, hogy megkeresi azt a pénzt, amivel kifizeti az EVA-t.

Na és mi van azokkal, akik mondjuk fodrászok, imádják a szakmájukat, de ott nem igazán tudsz főfodrásszá előlépni. A saját vállalkozás kockázatait már ecseteltem. Szóval érted mi a baj? Egyszerűen nem mindenhol lehet előrelépni, illetve nem mindenkinek van hely a létra tetején.

De ettől függetlenül ledolgozza a 8-12 óráját az ember, aki keveset keres általában fizikait dolgozik, míg az irodakukacok, akik ugye jóval többet keresnek, de lényegében kevésbé megterhelő munkát végeznek szintén 8 órát végig dolgozzák.

Ha ezt összeteszed, nincs az, hogy kevesebbet dolgozik az egyik, vagy nem olyan jó a munkájában. És szerintem egy házasságban olyan sincs, hogy "ez az én pénzem, megdolgoztam érte". A másik is megdolgozott, mégse kap ennyit. Na mindegy, nem tudok jól érvelni :D