Miért azt bántják, aki felelősséget vállal és nem azt, aki elmenekül?
Gyermekem apja kalap-kabát elment. Én itt maradtam egy csecsemővel. Történt ez már 4 éve.
Az elmúlt négy évem arról szólt, hogy minden erőmmel fenntartsam magunkat. Segítség híján tény, hogy ez azt jelentette, hogy senki és semmi másra (magamra sem) nem volt időm.
Tehát nem tudtam tanulni járni (hova tettem volna a gyermeket), nem tudtam művelődni, magamat külsőleg ápolni...a napjaim kemény munkával teltek, a szabadidőm pedig csakis a gyerekkel.
Mostanra pontosan érzem, hogy butultam, csúnyúltam, fásultam...
Gyermekem apja előkerült. Lediplomázott, jól fésült, szép autóban ül, nősülni készül.
Persze sem engem, sem a gyermekét nem látogatott meg. Még soha egy fillért nem fizetett gyerektartást (jogi tanácsot nem kérek, végigjártam az utat, behajthatatlan...)
A környezetem pedig a szemembe mondja, hogy az én életem nem normális, hogy a szépreményű okos, szép nőből ilyen lettem az csakis az én hibám. Mert hibának tartják, hogy alárendeltem magam a gyermekemnek, hogy érte éltem. Nézzem csak meg a volt párom, bezzeg ő tudja, hogyan kell élni.
??? Csak nézek ki a fejemből.
Nem áldozati bárányt játszok, meg hősi érdemrendet sem akarok. Csak azt tettem, amit kellett. Nem volt választásom. Vagy hagytam volna sorsára a gyermekem?????
4-es
Nem tervezett volt. Szerelemgyerek... (persze védekezés ellenére jött) de egy pillanatig nem volt kétséges, hogy ha jön, akkor vállaljuk. (Aztán amikor már költeni kellett rá, meg időt rászánni, akkor már nála előkerültek a kétségek)
5-ös
Szívességből? Egyszer-egyszer volt rá példa, hogy vigyáztak rá. Pl. amikor műtöttek, vagy amikor fogorvoshoz kellett mennem éjszaka...de ez csak egy-egy alkalom. Rendszeresen senki nem vállalná ingyen.
Két éve felvételiztem egyetemre. Fel is vettek, el is kezdtem szervezni, hogy mikor hogyan juthatnék majd el és addig gyerkőccel ki lesz...na akkor derült ki, hogy fizetnem kéne érte, ha vigyáznának rá rendszeresen. Nem tudtam kigazdálkodni, így ez ugrott.
A kollégáim esténként 5 és 7 között jógázni járnak. Állandóan erről beszélnek és én is annyira szeretnék elmenni. Fáj a derekam, betokosodtak az izmaim meg egyáltalán hiányzik az ellazulás...
De 2 ezer ft/alkalom és akkor még a gyerekvigyázás díjáról nem beszéltem. Úgyhogy jóga ugrott.
...és mindennel így vagyok.
Annyi mindenhez lenne kedvem. De egyszerűen nem tudom megoldani, hogy bárhová is eljussak.
Olyan, mintha mozgáskorlátozott lennék.
10-es
Istenem, de aranyos vagy! :) Köszönöm a kedves szavaidat.
Ha győri lennél élnék is az ajánlatoddal...
12-es Digo
Nem egészen. Nem ellenezte, sőt körülugrált örömében. Csak persze, mint később mondta, fogalma sem volt, hogy ez ilyen nehéz. Szerelmesek voltunk fülig...
De egyébként ha ellenezte volna és én úgymond akarata ellenére tettem volna apává, akkor sem lenne szerintem igazad.
Az elcsúnyulást nem értem. Otthon is lehet edzeni, tele a net segítséggel, ráadásul ingyen. Egy kézisúlyzót pedig csak meg tudsz venni.
Sminkelni is lehet otthon. Hajat festeni is, körmöt ápolni, szőrteleníteni.
Nem gondolom, hogy valóban a gyerek az oka. Sőt, a gyereket is lehet súlyzónak használni, még élvezni is fogja.
Művelődni is lehet a netről, ingyen. Létezik távoktatás, én is így végeztem el a főiskolát gyerek és munka mellett, segítség nélkül.
Elhiszem, hogy nehéz, de túlzottan a gyerekre fogod a saját rossz időbeosztásodat.
Ezzel az utolsó kijelentéssel vitatkoznék.
Képzelj el egy pár hónapos kapcsolatot, ahol tegyük fel a lány titkon már szeretne babát, de ez még nem került szóba. A srác pedig mint a legtöbb huszonpár éves SEMMI olyasmire nem gondol hogy apaság és hasonlók. Erre becsúszik a gyerek, a lány mindenképp megtartja, a fiúnál meg elszakad a cérna, mivel egy olyan felelősséget tennének rá amit ő sem nem akar, sem nem tud (nincs rá készen) vállalni.
Akkor ki is a hibás?
14-es
Persze, meg az ilyenek mint én erőszakolják meg a szegény ártatlan férfiakat, akiknek annyit kell miattunk szenvedniük...
"ezzel az utolsó kijelentéssel vitatkoznék"
Mármint a kérdezőjével: "De egyébként ha ellenezte volna és én úgymond akarata ellenére tettem volna apává, akkor sem lenne szerintem igazad."
"Persze, meg az ilyenek mint én erőszakolják meg a szegény ártatlan férfiakat, akiknek annyit kell miattunk szenvedniük"
Nem kell ennyire érzelmileg kirohannod, próbáld meg legalább MOST kicsit logikusan látni az egészet és ne a hangulatkeltésen járjon az eszed. Digo nagyon szépen feltette a kérdésd, bár te ELŐRE kijelentetted, hogy még ha nem is akarná a férfi,akkor is neked lenne igazad. Hát nem tudom, azért furán néznétek nők, ha mi férfiak ELŐRE eldöntenénk hogy holnaptól valami plusz felelősséget kéne vállalnotok, a ti mnegkérdezésetek nélkül. Tudod lehet jönni az önrendelkezéssel, az én testem én váram, az én döntésem és hasonló verbális bölcsességekkel, de akkor meg ne más legyen a hibás, mert éppen minden a TE DÖNTÉSED.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!