Sütnöm kellene a férjem munkatársai számára is?

"Szerintem meg a férjed azért kért meg erre, mert tuti nagyon finom sütiket csinálsz, és megakarja mutatni a munkatársaknak hogy milyen ügyes felesége van."

Ez biztos vicc. Még nem hallottam olyat, hogy áhítattal körbeállják a konferenciateremben a sütit, hogy Katika milyen finomat süt.

A másik meg, ez olyan, mintha egy kutyát mutogatna, hogy "nézzétek, tud pitizni".

Valaki kérdezte, hogy jön ahhoz a feleség, hogy nekik jól esik sütizni a munkahelyen.

Úgy jön ehhez a feleség, hogy szeretne a férjének örömet okozni.

Legalábbis én, ha van egy párom, akkor kedveskedek. Az okoz neki örömöt, hogy vihet a munkatársainak? Rendben. Én meg örömöt okoz neki. Nálam ez ennyire egyszerű, és fel nem foghatom, plusz egy tepsi süti megsütése miért okoz ekkora felháborodást. Megvan a kötelező családnak sütök program, onnantól kezdve ne is merjen kérni a férj semmit? Mi ez?

Ő is megvár a boltban 2 órát, ha ruhák közt nézelődök.És nem háborodik fel azon, hogy neki mi köze ahhoz, hogy jól esik ruhát nézni? Húzzak el egyedül... mert lehet, hogy valamihez nincs akkora kedvünk, de a másik örül neki, ezért mi is szívesen tesszük. És lehet, hogy a kollégáknak viszi, de ő kért meg rá, és neki is jól esik, hogy megteszem. Eszembe nem jutna ezért kiakadni..

Ha a férjem megkér, hogy NEKI csináljak, ezer örömmel teszem. Még a kedvenc dalát is fütyörészem közben.

Ha viszont arra kellek neki, hogy bevágódjon, vagy ne maradjon ki valamiből, akkor intézze el maga. Nem vagyok az anyukája, hogy süssek az egész osztálynak. Mondom, vegyen cukrászdában sütit, és vigye be a kollégáknak.

"Valószínű nem sok kedve volt egy fehérnemű üzletben 12 melltartóval állni a nagyon hosszú sorban amíg én kerestem a 13.-at. Nekem meg néha nincs kedvem sütni amikor ő szeretne édességet enni, de mindig az a vége hogy együtt sütünk valamit."

De a süti az övé, a melltartó a tied. Nem a barátnőidnek veszel melltartót.

Vásárolós-fehérneműs válaszadó:

A példád helytelen. A fehérneművásárlás esetén a várakozás és unalom jutalma közvetlenül az, hogy TE, a felesége boldog vagy.

A sütisütögetés jutalma az, hogy a férj beviszi a munkahelyre, a munkatársak örülnek és ő meg bevágódhat.

Egy percig sem problémáznék azon, ha a férjem süteményt akarna enni, sütnék neki, amilyet csak akar. De a munkatársainak süssön az ő feleségük. Ha marad az otthoniból lehet bevinni, persze - de nem fogok rájuk csak úgy poénból és kedvtelésből sütni, mert a férjem így akar nyalizni. Ha jó fej akar lenni vesz 8-10 szeletet egy cukrászdában, az sem sokkal drágább, mint otthon megsütni, de legalább nem időigényes.

Én sem nagyon értem a másik szélsőséget sem, hogy: mi az, hogy valaki meg meri a feleségét kérni, hogy néha úgy pakoljon sütit, hogy megkínálhassa vele a kollégákat?

Én biztos szívesen megcsinálom, ha néhanapján megkér rá a férjem. Legfeljebb megkérem, hogy segítsen kicsit.

Jó, nem mindegy hogy és mikor. Ha hullafáradtan, egész napos meló után még rászánom magam, hogy sütök egy adag sütit a családnak, késő este már nem fogok hozzá egy másikhoz és azt mondom, ne haragudj, majd legközelebb.

Meg az is biztos, hogy nem a fél napos vesződséggel járó, különlegesen díszített tortából csinálok kettőt, hogy az egész napom rámenjen, hanem valami egyszerűbből.

De abban nem látok olyan nagy bűnt, hogy néha visz be a sütimből pár darabot kínálásra.

Amúgy ez munkahelytől és kollektívától is függ. Egyik munkahelyemen kb. hatan dolgoztunk, ott még ha valakinél disznóvágás volt, kóstolót is vittünk be, egy kis sült hurkát, kolbászt és közösen megettük. Mégsem sírt a böllér, hogy jaj, hát azt a disznót ő vágta, meg a rokonság, hogy de hát azt a hurkát, kolbászt ők töltötték, hogy merészelünk mást megkínálni? :D

Más munkahelyeken meg semmi ilyesmi nem volt szokás.

A sütivel is kb. ez a helyzet, ha vinni akar a párom valakit megkínálni és nem is túl nagy munka megcsinálni, szívesen megsütöm azt a pluszt, vagy egy nagyobb adagot. Mondjuk nálunk evidens, hogy ilyenkor ő is segít.