Megítélésed szerint jó ember az apád?

23-as vagyok.

Nem tudom, hogy mi a lóf@száért pontoztatok le?

Azt hittem, itt nincs rossz válasz. :D

Jó embernek tartom őt.

Nem bálványozom, emberként tekintek rá, látom az erényeit és a hibáit is. Bizonyos kérdésekben, melyek számomra fontosak, nem értünk egyet, ezt fájdalmasan tudatosítottam magamban. Másban igen, ennek viszont örülök. Sok szeretetet ad és sokat tanultam tőle.

Igen, jó ember!

Dolgos, segítőkész, a család mindennél előbbre való nála.

Bármit megadnék, ha neki és anyukámnak is azzal köszönhetném meg az életemet, és az életem minőségét, hogy ugyanannyi szeretetet visszaadva gondtalanná tehessem a mostani életüket <3

Nagyon jó családom van, nem cserélnék senkivel :)

A válasz nem ilyen egyszerű. Apámnak vannak jó és rossz tulajdonságai is, szóval, mint minden ember, inkább a szürke kategóriában mozog.

A kollégái szerint például jó ember. Egyenes, tisztességes, és keményen dolgozik. Én gyerekkoromból alig emlékszem rá, mivel állandóan a munkahelyén volt és mire megtalálta az egyensúlyt a munka és a család között addigra már... új családja lett.

Anyámat akkor hagyta el, amikor terhes volt húgommal. Bizonyos szempontból nem hibáztatom, anyám a szó legszorosabb értelmében kibírhatatlan személyiség volt, egy három éves érzelmi érettségével és orvosi igazolással arról, hogy elmebeteg. A problémám inkább azzal van, hogy simán otthagyott minket abban a közegben amit ő maga is "földi pokolnak" nevezett. És utána, a kéthetente esedékes láthatásokon, rendszeresen eldicsekedett vele mennyire békés és nyugodt az új otthona.

Másfelől panaszkodásra sincs okom. Ha pénzre volt/van szükségünk akkor szónélkül ad (van miből). Igaz, ha bármi másban kérném a segítségét, akkor vagy azt mondja, hogy ne zavarjam, mert elfoglalt, vagy azt, hogy az én dolgom, neki ebbe nincs beleszólása.

Dolgos ember, nem link, de apának és férjnek csapnivaló volt.

Amikor kb. kis óvódások voltunk a tesómmal, külföldön dolgozott, mi fényképekről ismertük. Anyám esténként az erkélyen bőgött, mert látta a gyerekkori barátnőjét a családjával rendszeresen biciklizni, kirándulni menni. Ő meg magányos volt, ellátta a 2 kicsi gyereket, a huszas évei mentek el így, a legszebb évek.

Nem volt mellette egy igazi társ.

Persze apám külföldön nőzött is, született egy fia egy német nőtől, de már meghalt ahogy tudom.

Miután munkahelyet váltott, elkezdett piálni... A tesómat szokta megverni..

Egyszer részegen elaludt a lépcsőház előtt karácsony este, és a szomszéd jött fel, hogy vigyük haza, mert meg fog fagyni.

16 voltam, mikor elváltak.

Egy városban lakunk, mégsem tartjuk a kapcsolatot.

Széthullott a családom.