Szegényebb fiatalok, ti nem irigykedtek azokra, akiket a szülei tudnak anyagilag támogatni?

Mi is 3-an vagyunk, én vagyok a középső.

Kb mi is ennyiből élünk és énis diákmunkát keresek jelenleg, mert jóljönne egy kis pénz.

Én ballagásra egy ezüst nyakláncot kaptam, amit még abban az évben elkelett adni.

18/F

Mi voltunk szegények amikor pulya voltam,sose felejtem el olyan 4 évesen amikor hallottam,hogy most vagy eszik a két gyerek vagy pedig kikapcsolják a villanyt,apu keresett 10.000 a házra a hitel 12.000 volt,anya GYES-en.

Akkor eldöntöttem még totyogósan,hogy én bármi történjék is sikeres és gazdag leszek már fiatalon.

Olyan 5-7 éves koromtól már azért eléggé jó módban éltünk mindenünk meg volt de emlékszem amikor azért volt para.

Ezért hajtok ezerrel,irigynek úgy mondanám,hogy pozitív értelemben,na igen ez korrekt,ezt akarom én is.

Nem irigy vagyok, össze vagyok törve. Anyám egyedül nevel négyünket, és nagyon haragszom rá, hogy miért szült meg annak idején négy gyereket egy olyan lakásba, ahol vezetékes víz sem volt. Apám összelopta az új házhoz való anyagokat (téglát, cserepet, mindent), de a ház sosem készült el, és hatalmas számlák voltak, mert eresztett a vízrendszer és nem volt szigetelés. Mindig mindent kikapcsoltak, a ruhákat más emberektől kaptuk használtan, folyton párizsit ettünk meg rizst. Most 18 vagyok, anyu már egyedül nevel minket, de minden hónapban nagyjából 15 napot éhezünk (persze közben kell az internet, a kábeltévé, a luxuscikkek...). Nem tudok diákmunkát vállalni, mert kikészültem idegileg, a nővéreimnek pedig eszük ágában sincs dolgozni. Haragszom, amiért nem dolgoznak és amiért szórják a pénzt teljesen felesleges dolgokra. Meggyőződésem, hogy ha nem költenének ész nélkül, hónap végéig is kihúznánk.

Van barátom, egy éve, ő nagyjából tudja, mi a helyzet. Tett félre pénzt, néhány hónap múlva megyünk külföldre. Spórolunk majd nagyon, mert mind a ketten szeretnénk egyetemre járni.

Istenem, amíg nem tudok megadni neki mindent, nem szülök gyereket.

Többen említik, hogy tanulással ki lehet törni. Ez részben igaz is lehet, de mi van, ha valakinek tanulni sincs pénze? Leírnék egy történetet erről, légyszi olvassátok el, és tisztelettel kérem, hogy ne hazudják, hogy ingyen lehet tanulni, mert ez nem teljesen igaz. Hosszú lesz, megpróbálom összefoglalni a lényeget.

Én túl vagyok egy kicsivel a 3. x-en. A '90-es években voltan tizenéves, elmondom, hogy lehetett akkor továbbtanulni. Ahhoz, hogy középiskolába, gimibe menjen valaki, 4-es, 5-ös átlagot kellett produkálnia, 3-assal szakmunkásba mehetett csak. Ha, megvolt a legalább 4-es átlag, kellett szóbeli és írásbeli vizsgát tenni, és volt felvételi beszélgetés is. Előfordult, hogy még a 4-es tanulókat sem vették fel, a túljelentezés és az esetleges különcködés miatt. Így történhetett, hogy olyan diákok, mint én, aki ugyan nem volt rossz tanuló, mégis csak szakmunkásba kötöttem ki, noha; 12 évesen már basic-ben programoztam a c64-et, és egy e128-at, érdekelt az elektrónika, amikor családlátogatásra jött a tanár, behívtam a szobámba és megmutattam mit csinálok a gépen, akkor már el kellett hinnie, hogy igen komoly tudásom volt koromhoz képest, míg az akkori tanárok semmit sem tudtak a gépről. Pár évre rá, már a dos, és windows sem okozott gondot. (Ekkoriban szinte senki se értett a géphez) Ennek ellenére sem kerülhettem középiskolába, pedig én nem cigiztem, nem ittam, nem éltem nemi életet, nem voltam balhés, viszont értettem a számítógéphez, de a hosszú hajammal és fülbevalómmal, meg a fekete ruhámmal az ilyen rocker külsőt az akkori kommunista tanárok nem nézték jó szemmel, így "elintézték", hogy csak szakmunásba kerülhessek. Térjünk vissza, hogy ha be is került valaki egy középiskolába akár akkor, akár ma, annak igen is voltak anyagi vozatai: első év: könyvek, füzetek, tollak, ceruzák, radít, többféle vonalzó, körzők, logarlécek, tudományos számológép, stb, ezek egy évben kb 25 ezer forint, a 4 év alatt 100 ezer forint. Öltöny érettségire kb 40 ezer forint mindenel együtt, szalagavatóra sok esetben külön öltöny ugyan ennyi, eddig 180 ezer, osztálypénz: kb 1 ezer forint, szemptembertől köv év juniusig 4 évig, 4 évben az 36 alkalom, 36x1 ezer ft: 36000. Eddig 216 ezernél tartunk a 4 év alatt. Már az én időmben is az érettségi benne volt egy valag pénzben, ma ez alsó hangon is 100 ezer ft. A 216 ezerhez még jön a vacsorák, virágok, ajándék a tanárnak, tabló, ez igen változó tud lenni, legyen 34 ezer, hogy kerek legyen a 216 ezer, ez egyben 250 ezer ft mindennel a 4 év alatt. Nem árt még tenni egy ecdl vizsgát is, az tanfolyammal kb 100 ezer ft. Aztán a nyelvvizsga. Ez lehet 100, de 200, 300 is. Függ ugye, hogy milyen szintű, milyen fajta. Na most, amikor elkezdtem angolt tanulni, volt orosztanárokat képeztek át angolra, a tanár alig állt a diák fölött; amit megtanult tegnap, másnap leadta. Egy rakás híg széklet volt a nyelvoktatás, szinte senki se tanult meg rendesen angolul. Aki nyelvvizsgát akar(t) az magántanárhoz ment, nincs ez másképp ma sem! Most se azért van ennyi nyelvvizsga, mert olyan jó a hazai nyelvoktatás a köziskolákban, hanem mert van pénz megfelelő magántanárra! Aztán, ma már sajnos alap a jogsi ugye, az jelenleg kb 150 ezer. Jöjjön az egyetem. Ez a gusztustalan hazugság, hogy ingyen lehet egyetemre menni, egy aljas hazugság, összeesküvés. Igen ingyen lehet, aki mind az 5 tárgyból 5-re érettségizik, közte egyből emelten, és megvan a nylevvizsgája, akkor elmehet egy magyar, angolszakra, matekszak, bölcsész, történész, teológus, "táplálkozáskutató", amerikanológus, szociológus és egyéb ilyen felesleges szakra. De, aki orvos, állatorvos, fogorvos, zoológus, herpetológus, repülőgép pilóta, repülőgép mérnök akar lenni, annak igen mélyen a zsebébe kell nyúlni, ugyanis ezekre vagy egyáltalán nincs, vagy csak 1-2 hely van "ingyen". A művészeti képzésekre, filmrendező, animációs filmes, stb szakokra egyáltalán nincs ingyenes szak. A MOME, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre meg szintén nem fog senki csak úgy ingyen járni. Ha, mégis be tud kerülni valaki valami mihaszna büfészakra akkor is egy csomó könyvet meg kell vennie, az egyetemi könyvek háromszor annyiba kerülnek, mint a középiskolai, a 3 éves alapképzésre, el lehet költeni csak könyvekre minimum 100 ezret, az orvosira a sobotta (anatómiai atlasz) jelenleg 42 ezer, és az csak 1 db könyv. Kell még egy jó notebook, az legalább 100 ezer, a felvételi sem ingyenes, csak arról nem beszélnek. A kolesz sincs ingyen. Sőt, bizonyos vizsgákért is fizetni kell. Több öltöny is kell, a nagyobb vizsgákra. Így a 3 éves ingyenes alapképzés is elvihet 300-400-500 ezret is, simán! Ha, OKJ-t akar valaki és nem ilyen munkaügyi központ féle fodrász, meg vízszerelő 3 hónapos önképző szakköre gondoltam, hanem egyetemen tanulható 2 éves programozó, vagy jogi aszisztens, valami komolyabb egészségügyire, irodavezető, vagy egy cisco, linux rendszergazda, szóval ami még talán ér is valamit, azok 200-300-től akár 800-ig is mehetnek, és sok helyen nincs részletfizetés, meg munkaügyitámogatás, vagy fizetsz és tanulsz, vagy nem fizetsz és nem mehetsz oda tanulni.

Szóval ez az ingyen lehet tanulni tipusú sztori egy hazugság. Hogy tudnak tükörbe nézni aki ilyet hazudik? Ha, ingyen lehet tanulni, akkor miért vesznek fel milliókat diákhiteltre? Maradjunk annyiban, hogy aki igazán szegény családba születik, noha a szülei dolgoznak, ő maga nem cigizik, nem drogozik, nem bulizni, moziba se jár, nem vesz felesleges drága dolgokat, de nem tellik a fentebb említett iskolai kiadásokra, az nem nagyon fog tudni tanulni. Hozzátenném, hogy sok esti, levelezői gimi, egyetem alapból nem ingyenes, van tandíj, vizsgadíj, ma már van olyan állami középiskola, ahol félévente beszednek 10-20 ezer ft képzési hozzájárulást. És, ha be is iratkozik, nem biztos, hogy tud mellette nappal dolgozni, ugyan is aki mondjuk csak 175 cm, 60 kilóval, az kétlem, hogy napi 8-10 órát fizikai munka mellett még ugyan ennyit tanul is, persze, én meg vagyok a római pápa. Azt meg halkan jegyzem meg, hogy a munkaadó és a tanárok rugalmas hozzáállása nélkül, igen nehéz estin érettségit, diplomát szereznie. Azt meg még hallkabban, hogy már az én időmben is kinézték akin nem volt puma, meg adidas cipő, meg toronyóra lánccal. Cseszegették, evvel is megnehezítve a tanulást. Olyan helyen lakom ahol sok iskola van, a volt sulim a ház elött van, belátni a termekbe, ablakból kinézve 4 iskola látszik, házunk előtti játszótérre járnak cigizni, drogozni(?), szerelmeskedni, és mindnek modern érintőképernyős telefonja van, puma, adidas, nike, vans, converse cipője van, némelyiken van vagy 100 ft ruha, és akin nem, azt kiutálják, kinézik. És még folytathatnám, de a lényeget leírtam, tudom lesz akinek nem tetszik majd, de ez van, ennyit akartam írni.

Van abban tényleg valami, amit az utolsó előtti ír. De azért valóban nem ennyire borús a helyzet szerintem.

A középiskoláról nem tudok nyilatkozni, de az egyetemről igen. Való igaz, hogy a könyvek nem olcsók, de (szaktól függően persze) el lehet kérni a felsőbbektől, vagy bagó pénzért megvenni. Mi szoktuk fénymásoltatni is, úgy lényegesen olcsóbb. De igazából, ha jó a tanár, és valaki tisztességgel bejár órára, akkor olyan jó jegyzete lehet, hogy a könyv sok esetben nem is kell. (persze nem minden tárgynál van így).

Nem tudom,hogy más városban hogy van, nálunk 6-8 ezer forint között mozgott a kollégiumi havidíj mindig is. Víz, villany, közös ktsg, minden benne van, évi 10 hónapra. Szóval ez megint csak baromi jó ár, ennyiért sehol máshol nem lakik az ember manapság.

Nem egy ismerősöm van, aki végig dolgozott az egyetem alatt, és ki tudta finanszírozni. Bizonyára szakfüggő.

Igen, tény és való (és nagyon méltánytalan), hogy orvosira, jogra, stb horribilis összegeket elkérnek. Ezzel én sem értek egyet. De azért ne általánosítsunk. Sok olyan szak van, amiből jól meg ehet élni (mérnökszakok, programozó, mérnök-infó, mechatronika stb.), és nem fizetősek.

#35-nek

Én szakmunkásba jártam ma mégis egyetemre járok. A 3 év alatt nem költöttem könyvekre 5000Ft-nál többet, fénymásolatokra mondjuk a 6 félév alatt 10 ezret. Vizsgákra meg a ballagási öltöny tökéletesen megfelel. Vizsgáért meg csak akkor kell fizetni ha már kétszer megbuktál belőle.

Nagyon erős túlzás amit írsz.

"Majd akkor tartsd kétségbeejtőnek a helyzeted, ha a középiskolát is abba kell hagynod a pénztelenség miatt, egyetemről álmodni sem mersz..."

Na én konkrétan ezt éltem át,gimit hagytam ott,mert nem tudtam fizetni a könyveket tovább.De munka mellett leérettségiztem,szakmám van,nyelvvizsgám.Ennyi elég egyenlőre :-)

13,5 évesen kerültem el otthonról,álmomban sem gondoltam volna arra,hogy valaha saját házam lesz.De lett.Hitelből,ez igaz és köszönhetően a válságnak,meg is kellett tőle szabadulni.Szerettem ott,pedig első évben fűtésem és vizem sem volt.Mikor eladtam majdnem kész volt.

Tudtam venni másikat,épp,hogy maradt annyi pénz.Viszont teljesen máshol,mint ahol eddig éltem,de ez nagyobb,jó helyen van,itt is van munkám és a páromnak is megfelel.

Szóval összességében igenis irigykedem,tudat alatt,hogy másnak milyen házat vettek meg milyen kocsija van meg milyen munkája stb.

Főleg,mikor azt kezdik el "ócsárolni" amim van: igaz,hogy az autóm 21 éves,tanyán élek,napi 12-14 órát dolgozok,de amim van én értem el.

Ezenkívül,aki már volt nálam,úgy jött,hogy Úristen,tanya,fúj,hogy lehet itt élni,aztán,amikor meglátta,hogy innen jó a közlekedés,szép nagy a ház,szép az udvar,itt is van internet(komolyan ez volt a legfontosabb egy ismerősnek) akkor nem piszkált tovább.

A napi 14 óra munka sok,de már nem csinálom sokáig,keresek mást folyamatosan szinte.(heti 4-6szor megyek) Tudom,hogy lesz jobb is,mert eddig mindig jobb lett,tudom,honnan indultam és nem felejtem el!