A családom miért nem látja, miért nem veszi észre, hogy teljesen el van rontva az életem?
24 éves vagyok, túl koros vénember ahhoz, hogy rendbe hozzam az életem.
Mostanában azon agyaltam, hogy jelentkezek valamilyen suliba, de most látom, hogy egyrészt ami érdekel, azt nem is hirdették meg (főiskolai illetve egyetemi képzésben), a másik dolog ami meg érdekel, ahhoz meg emeltszintű éretségi kell - ezt meg nem tudom megcsinálni, egyrészt mert hogy néz ár az ki, hogy egy 24(!) éves érettségizzen, másrészt a volt középsulimba sem mehetk vissza, mert csináltam ott egy hülyeséget.
Van egy főiksolám, SEMMIT SEM ÉREK VELE, ezért is akartam elkezdnei mást, de ez sem fog menni. Önköltségesen tudom csak kezdeni, van egy kis spórolt pénzem, de ahhoz nem elég, meg a pontjaim sem lesznek elegek.
Tehát:
- nem tudom azt csinálni, tanulni, amit szeretek, szeretnék
- öreg vagyok
- tehetségtelen vagyok mindenhez
- nincs kezdőtőkém a saját élethez
- mások sokkal jobbak és többet elértek nálam.
Ergo az egyetlen megoldás az ibolyák alulról való megszaglása...
De ezt miért nem veszi észre a családom?
Miért ilyen vakok?
Miért kell élnem, ha EL VAN RONTVA MINDEN????
24 f
135: köszönöm, nem élek vele. Borsodi vagyok.
136: Amennyiben nem becsmérled a szüleimet, privátban nyugodtan leírhatod.
Igen, amiket leírtam MIND KIFOGÁSOK arra, hogy miért NINCS ÉRTELME már semmit sem csinálnom.
És tényleg, nagyon-nagyon felkavaró, letaglózó, szomorú a töréneted (történeteitek), de továbbra sem hatnak meg és még annyira sem motiválnak, mint amennyire megérintenek.
Akárhogy veritek miatta a melleteket.
És pont az a baj, hogy a szüleim többet várnak tőlem...;)
válasza:"Akárhogy veritek miatta a melleteket."
Akkor mi a f*szért írtad ki a kérdést? Igen, a szüleid jól látják hogy sz*rt sem értél el az életben, de nem törődnek vele, minek, mit vársz tőlük, nyilván próbáltak segíteni de nem lehet, de ne aggódj, észrevettek mindent. Nőj fel végre és ne itt nyavalyogj.
válasza:" 135: köszönöm, nem élek vele. Borsodi vagyok. "
Én is.Szóval ugyanabban a megyében lakunk.Úgyhogy tudok tippeket adni állás ügyben!:)
132: Na látod, kb erre voltam kíváncsi! Tdusz te, hogy ha akarsz, még egy kicsit lehet pofozni a válaszodon (az elején meg a végén nem sok értelme van azoknak a mondatoknak), de semmi baj, sikerült!
133: köszönöm mégegyszer, nem élek vele. Esetleg majd a húgomnak szólok. Nyugi, ő nem olyan mint én.
válasza:"A két béka
A gazdasszony két egyforma magas cserépköcsögben tejfölt vitt le a pincébe. Hogy, hogy nem, elfelejtette befedni az edényeket. A varangycsalád két reményteljes csemetéjét nyugtalanítani kezdte a finom illat.
-- Én beleugrom az egyikbe.
-- Én a másikba.
-- És megesszük!
Így is történt. Hanem a tejföl nem ízlett egyiknek sem. A bajba jutott békák kétségbeesetten ugrálni kezdtek, de hiába. A köcsög magas volt, a tejföl nehéz és ragadós.
Egy negyedórai küzdelem után az egyik béka feladta a harcot.
-- Úgysem tudok kijutni belőle. Hiába minden.
Egy szomorú vartyogással elbúcsúzott az élettől, és hagyta, hogy a tejföl összecsapjon fölötte...
A másik béka azonban rendületlenül ugrált tovább. Az ugrálástól először a tejföl ritkulni kezdett, azután apró szemcsék keletkeztek benne, majd ezek összetapadtak, és kemény kérget alkottak a tetején. Készen volt a vaj!
A béka szilárd talajt érzen a lába alatt -- és diadalmasan kiugrott a köcsögből!
Mit mond számunkra ez a régi mese?
Akarni kell! Harcolni kell!
Hányan mondják: Én úgy sem tudok jó lenni! Hiába küzdök hibáim ellen! Nekem nem sikerül semmi!
Aki így beszél, az:
nem akar!A két béka
A gazdasszony két egyforma magas cserépköcsögben tejfölt vitt le a pincébe. Hogy, hogy nem, elfelejtette befedni az edényeket. A varangycsalád két reményteljes csemetéjét nyugtalanítani kezdte a finom illat.
-- Én beleugrom az egyikbe.
-- Én a másikba.
-- És megesszük!
Így is történt. Hanem a tejföl nem ízlett egyiknek sem. A bajba jutott békák kétségbeesetten ugrálni kezdtek, de hiába. A köcsög magas volt, a tejföl nehéz és ragadós.
Egy negyedórai küzdelem után az egyik béka feladta a harcot.
-- Úgysem tudok kijutni belőle. Hiába minden.
Egy szomorú vartyogással elbúcsúzott az élettől, és hagyta, hogy a tejföl összecsapjon fölötte...
A másik béka azonban rendületlenül ugrált tovább. Az ugrálástól először a tejföl ritkulni kezdett, azután apró szemcsék keletkeztek benne, majd ezek összetapadtak, és kemény kérget alkottak a tetején. Készen volt a vaj!
A béka szilárd talajt érzen a lába alatt -- és diadalmasan kiugrott a köcsögből!
Mit mond számunkra ez a régi mese?
Akarni kell! Harcolni kell!
Hányan mondják: Én úgy sem tudok jó lenni! Hiába küzdök hibáim ellen! Nekem nem sikerül semmi!
Aki így beszél, az:
nem akar!"
válasza:135: Hát ez elég nyálasra sikerdett.
Tanulság: még véletlenül se akard megragadni a lehetőségeket, maradj ülve a fe nekeden. Ne menj oda a neked tetsző lányhoz/pasihoz, ne fogadd el felkínált álláslehetőségeket, ne alapíts vállakozást, ne vállalj gyereket, mert úgy jársz, mint a békák: vagy meghalsz, vagy életre elmegy tőle a kedved.
válasza:138: Ha a békák otthon maradtak volna semmi bajuk nem történik. Ezt a gondolatot kell továbbörökítenünk az utókornak! :D :D :D :D
Az, hogy velem mi van, hogy milyen az én helyzete, nem a mese tanulsága.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!