Feleségek, anyák! Mit gondoltok erről? Meg kell nyíltan beszélni egy házasságban, vagy jobb ha csak magamban próbálom megoldani?

Én nem tudom miért van ez..nálunk is csak a férjemnél rögtön észre vettem hogy baj van és én kezdeményeztem a beszélgetést. Bevallotta hogy néha lusta bele kezdeni és hogy amikor már ott vagyunk akkor nem érti magát hogy miért nem csináljuk gyakrabban:)

Én ezt nem értem és nem is nagyon tudom elfogadni de nem mondom neki...csak néha..de orvosról hallani sem akar mert szerinte semmi gond nincs csak fáradt és azt mondja hogy ő ugyan úgy kíván..de én ezt nem hiszem el.

Attól félek hogy még rosszabb lesz ha megszületik a baba.

Ráadásul amióta terhes vagyok még az is rá tesz hogy fél hogy baja lesz a babának és nem bírja el engedni magát..feszeng. Nem értem!!! Én örülnék a heti 2-3 nak. Ennél többet én sem kívánnék.És hozzá teszem 7-ből 6 napot dolgozik reggeltől estig kemény fizikai munkát..lehet hogy ez a baj.

Kedves kérdező!

A szakirodalomban ilyenkor az is felmerül lehetséges okként, hogy mivel veszélyeztetett terhes volt, akkor görcsöltetek hogy minden rendben menjen a szex "veszélyesnek", "tiltottnak" számított. Ez még mindig megragadhatott benned sajnos, és nem álltál át fejben.Szereted és nem akarsz benne kárt tenni.

Én is pont arra gondoltam, mint a 32-es válaszoló. Lehet hogy tudat alatt úgy érzed még mindig ártanál a feleségednek és a babának a szexel.

Valahogy el kellene lazulni, nem biztos, hogy az idő megoldja.

Nekem is voltak szexuális problémáim, és igazándiból egyáltalán nem a partneren múlt a megoldásuk, nekem kellett elgondolkodnom, és bizonyos dolgokon átesnem. Nekem segített a családfelállítás pl. Én nem mondtam el a problémám a partneremnek, és úgy érzem jobb, hogy nem is tud róla. Megoldódott és minden ok.