Őszintén mondjátok el nekem: mégis mi a baj a háztartásbeliekkel?

Kitalálhatnátok valami újat az irigységen kívül....

Én pl bőven megtehetném, h ne dolgozzak a férjem mellett mégsem vágyom erre. Nem csak otthon ülő anyuka akarok lenni akinek más célja vagy motivációja nincs az életben...most akkor mivan???

Hölgyeim! :) Egymás életén veszekdetek...semmi értelme, mert két féle oldal van. Mindig lesznek ellentétek mindig lesznek olyanok akik fikázzák a másikat (nem csak ebben a kérdésben). Az meg hogy miért teszik, irigység, nem irigység, nem értés vagy csak egyszerűen unja magát (mert valljuk be ilyen is van) teljesen mind1. Sohasem lesz ebben a kérdésben egyetértés amíg két féle variáció van. Ezt el kell fogadni, felnőtt emberek vagyunk. Akit zavar az hogy valaki htb. az ne vegyen tudomást róluk és ugyanígy fordítva. Nem kell felvenni azt sem ha vki. beszól mondjuk egy dolgozó nőnek, had szóljon csak be ha nincsen jobb dolga minthogy az illető életével foglalkozzon akkor jó neki, de nem kell felvenni és ugyanez fordítva is. Mindenkinek ugy jó az élete ahogy neki megfelel, nem egymásnak kell megfelelni hanem saját magunknak.

Ugyhogy mégegyszer mondom semmi értelme egymás piszkálásának sztem. inkább értelmes kérdésekre válaszoljatok amivel segteni tudtok egy másik embernek.

Hogy mi a baj?

Hát az, hogy előadják a hattyúk halálát, hogy ők bizony egész nap végzik a ház körüli teendőket, mikor azokat egy dolgozó nő ugyan úgy- vagy különben is!- elvégzi és aztán még ők nézik le a dolgozó nőket.

Nem, egyáltalán nem nehéz megérteni hogy nem mindenkit érdekel a karrier. A legtöbb ember lusta disznó. Ki választaná a karriert ha fizetnek helyette mindent és max a kölyköket kell nevelnie?

De szerencsétlenségedre az a baj, hogy ez csak akkor működik, ha amíg világ a világ otthon élnek a gyerekeid és a férjed eltart. És ha a férjedet behülyíti 10 év múlva egy akkor annyi idős, vagy fele annyi idős hölgy mint amennyi te most vagy? Vagy egyszerűen megelégeli hogy ő dolgozik te meg semmit se teszel hozzá a család jólétéhez miután kirepülnek a lányaid és elhagy? Akkor bizony ott állsz diploma, végzettség, tapasztalat és minden nélkül a rideg valóságban, amivel eddig nem kellett soha szembesülnöd mert előbb a szüleid aztán a férjed tartottak el. Szerintem felelőtlenség ilyen szinten függővé tenni magunkat valakitől, de persze sokkal könnyebb is mint keményen megdolgozni valamiért. Remélem Te nem fogsz pofára esni

Nekem azzal bajom nincs aki jo anya es jo feleseg es ugy htb.

Nah de ha melle nem jo feleseg akkor mar nem szimpi.

De az ilyet ugyis megcsalja majd idovel a parja - es meg is erdemli.

Merthogy penzt nem hoz a konyhara, kolteni azt tud, egy vacsorat nem foz vagy hozza nem erne a parjahoz ugy akkor a szememben csak egy kitatartott hazi szemelyzet. Nem pedig tars aki megerdemli hogy egyenragunak tekintsuk.

A masik amit utalok ha az ilyen nok dunnyognek hogy jajj milyen nehez sorsuk van; meg mennyi a teendo. Hat kisanyam mas munka mellett mos-foz-takarit gyereket nevel. Ezt kivaltkepp azert utalom mert ismerek sopankodo htb-ket... Pl. nagynenem. O konkretan megkert ra hogy ne takaritsak ki mikozben a fiara vigyaztam - persze a fozes jo volt. De hat nah az ura is eszrevette hogy milyen rend van a hazban... Jah mert nem halok bele a gyerek mellett ezt megcsinalni...

Az én anyukám három műszakokban dolgozott különböző gyárakban, de érdekes módon a lakásunk mindig tiszta volt, volt főtt étel és nem lettünk elhanyagolva.

Mondjuk nálunk az nem volt kérdés, hogy anya a szülés után vissza megy-e dolgozni, mert sajnos apa nem keresett meg egyedül annyit, hogy meg tudjunk élni.

Volt időszak, mikor anya is háztartásbeli volt, de mindig igyekezett ismét elhelyezkedni, mert egyszerűen nem engedhettük meg magunknak, hogy csak apa kevéske fizetéséből éljünk.

Én nekem még ugyan nincs gyermekem, de én mindigis azokra a nőkre fogok felnézni és én is olyan nő akarok lenni, aki a munkát és a családját megfelelően össze tudja illeszteni.

Őszintén megmondva én semmi hősieset nem látok abban, ha egy nő évtizedeket otthon van (ebbe most nyilván nem tartozik bele ha valaki beteg vagy más nyomós oka van rá). Persze más az, ha az embernek pici gyerekei vannak hisz ők állandó felügyeletet igényelnek, de azért ha már a gyerekek iskolába vagy ne adj isten már középiskolába járnak, akkor onnantól kezdve egy nőnek már nem kellene otthon maradnia.

A takarítást, főzést mosást pedig mi megosztottuk magunk között és azt hiszem kijelenthetem, hogy jól csináltuk.

Szóval a lényeg, annyi, hogy nem nézem le a háztartásbelieket, de nem is nézek fel rájuk és indokolatlannak tartom, hogy valódi hősnek kiáltatják ki magukat.

Ha valaki hős, hát akkor az a dolgozó és a családjáról megfelelően gondoskodni képes anyukák.