Én vagyok túlérzékeny vagy ebben az esetben legalább egy bocsánatkérés elvárható lenne?

Úristen.. most vicceltek, hogy néhány használati tárgyon akadtok ki ennyire? Lassan ott tartotok, hogy ez váló ok nálatok.

Jót nevettem a kommenteken.

Kérdező!

Én kívánom neked, hogy ez legyen a legnagyobb gond a házasságodban. Akkor boldog ember leszel!

Le lehet pontozni, felkészültem rá, de egyszerűen nevetséges, amit csináltok. Verjétek földhöz magatokat, hogy a férjetek, aki nem mellesleg FŐZ (máskor ugye ez a váló ok), az edényeket kicsit megkarcolta. Hűha...

Nem robotok vagyunk, hibázunk, feledékenyek vagyunk. Néha lusták. Bárkivel előfordul. Jó, hogy nem Dunába dobjátok!

Nem arról van szó, hogy váljon el, de azért egy bocsánatkérés illene. Én is hisztirohamot kapnék ha valaki összekarmolná a teflon edényeimet, miközben pontosan tudja, hogy nem szabad fémmel karistolni őket. Én megengedhetném az újakat, de ahhoz talán egy kicsit túl drágák, hogy így bánjunk velük.

Ezen kívül, itt nem csak maga az edény és az anyagi érték a lényeg, hanem hogy mennyire fontosan voltak a kérdezőnek és ezzel a pasi is teljesen tisztában volt. Biztos nektek is van valamitek, amit más értéktelennek látna (egy kedvenc ruhadarab vagy bizsu nyaklánc például) de nektek mégis sokat jelent.

Kérdező: szerintem próbáld meg elmagyarázni a férjednek, hogy azért akadtál ki, mert ez neked ne csak "néhány edény" volt és mert ő is pontosan tudta, hogy hogyan kell őket használni, mégsem sikerült ezt gyakorlatba is átültetni.

11-es vagyok.

Ez teljesen jogos, hogy tudta, fontos neki. Nyilván meg is említeném neki. És jól esne egy ne haragudj.

Viszont se a hisztiroham, se a neki esés nem szimpatikus, sokkal inkább nevetséges.

Könyörgöm, ez csak edény, használati tárgy. Aláírom, hogy neked Kérdező fontos, de mérlegelj! Nekem a férjem, a jó kapcsolatunk és a harmonia fontosabb!!!

Nyilván nem az a baj, hogy tönkretette az edényt, hanem a miértje és a módja.

Lesz@rom volt, mert figyelmen kívül hagyta, hogy ez ajándék volt. Lusta volt, pedig tudta hogy tönkreteszi a cuccot.

Szóval a hozzáállás a bicskanyitogató, nem feltétlen a következmény, nekem is baromi rosszul esne, és úgy érezném magam, mint akinek az érzései / kérései (hogy ne használja addig), nem lennének fontosak.

Én nem szólnék hozzá ameddig észre nem veszi magát.

El kéne vonatkoztatni attól, hogy edények.

Mindenki gondoljon valamire, ami drága, amire nagyon vágyik, amit szívesen használna a hobbijához vagy csak úgy a mindennapi tevékenysége során de nem tudja megvenni és ezt megkapja a szüleitől ajándékba.

Aztán jön a férj, aki lusta disznó (gondolom az eszközökből csak fém volt és nem hogy egy fazekat, de egy rohadt kanalat se volt hajlandó elmosni) és még oda se figyel (mert azért a fémmel is lehet óvatosan bánni és nem teszi tönkre akkor a teflont) és tönkre teszi ezt, ráadásul te még nem is használtad. Majd közli, hogy mit vagy úgy oda. Már bocs, de aki ezen nem akadna ki, annak vagy baj van a fejével, vagy hazudik, hogy jobbnak tűnjön másoknál.