Összeomlottam és megkérdőjelezem, hogy férj, társ-e az ilyen?
Már egy ideje furcsállottam apám viselkedését.Furcsa volt a női parfüm is a ruháján,de akkor kis naívan elhessegettem a gondolatot. Aztán jöttek a fura telefonok,amiket úgy bonyolított le,hogy képes volt az udvarra kimenni telefonálni. De nem foglalkoztam vele,az ő élete.
De tegnap este előbb értem haza a szokásosnál (még szüleimmel élek,23 éves lány vagyok) és azt láttam,hogy a házunk előtt áll apám kocsija,benne ül apám és egy vadidegen nő,akivel látszólag nagyon jól érezték magukat.
Persze annyira el voltak foglalva,hogy nem vették észre,amint besurrantam a bejárati ajtón.Szó szerint sokkot kaptam! És tudjátok mi a legundorítóbb ebben az egészben?
Hogy édesanyám a kórházban fekszik súlyos betegen hónapok óta.És szegény azt hiszi mindeközben,hogy itthon minden oké,és apám eljár dolgozni de utána jön is haza.Pedig hányszor nem jött,csak késő este haza,és mégis próbáltam hinni neki,mikor ő (kérés nélkül) magyarázkodott,hogy a haverokkal beszélgettek,stb. Aha a haverokkal.
Tegnap este összeállt a kép. És a gyomrom forog. Számomra apám megszűnt az apámnak lenni és mint férfi sem áll meg előttem,mert egy férfi,egy családfő egy apa,nem teszi azt meg a súlyos beteg feleségével,akivel már 28 éve házasok,hogy átveri,becsapja és főképp nem,hogy megalázza!
persze este jött,hogy hát én meg mikor jöttem haza nem is látott.Nem,mert úgy időzítette a randit (hányok a szótól is) hogy addigra vége legyen,mire én hazaérek,csak benézte,mert előbb jöttem. És elmondtam neki,hogy láttam,mit csinált.Erre ő hebegett habogott,majd mikor látta,hogy nem veszem be,amit magyarázkodik,akkor jött a fenyegetőzés,az ökölbe szorított keze és egy hajszálon múlt,hogy nem ütött meg (mint ahogy tette ezt mindig is minden probléma orvosolásaképp).
Mélységesen csalódnom kellett benne,főképp azért,hogy kihasználta édesanyám tehetetlenségét. Nem merek erről szólni anyunak,ha bemegyek látogatni,mert nem akarom,hogy emiatt romoljon az állapota,és tudom,hogy apám nincs olyan egyenes,hogy elé álljon. Szívem szerint a nőt felpofoznám,mert tudom,két ember kell ehhez,de legalább azt tartanák tiszteletben,hogy egy beteg ember is van ebben az egészben,aki nem tudja magát védeni és nem tud kiállni magáért.
Bocsánat ha nem voltam túl összeszedett,de végigbőgtem az éjszakát,nem aludtam semmit,és kétségbe vagyok esve.
Ti mit tennétek,mi a véleményetek?
Na most, hogy sikeresen töröltette a válaszaimat az, akinek fáj az igazság... hát megkérdezném, hogy ugyan hol volt az leírva, hogy a kérdező anyukája haldoklik, meg hogy az apja arra a hírre, hogy a felesége kórházba vonul, elkezd csajozni? Sehol, mégis a legtöbben így közelítitek meg. A szülők közti kapcsolat már az anya betegsége előtt sem lehetett fényes, legfeljebb nem akartak róla tudomást venni.
Alig vártad már kérdező, hogy csalódhass apádban, ez a véleményem.
A nő tud anyámról,tud a betegségről.Apám egy hete nem volt bent anyámnál,de a nőnél igen.Nem csak ölelkeztek...ÉS nyilván egy ilyen igazi férfi,megáll a csókolózásnál.Ti mondtátok,hogy a pasik megdu.nak mindent,na akkor ne beszéljetek magatok ellen. Ma éjjel anyám állapota romlott,felhívtak. Én már nem veszekszek,én nem magyarázkodok főleg itt nem,mikor vad idegenek okoskodnak abban,amiről semmit nem tudnak és képtelenek értelmezni amiket leírtam.Akik megértenek azoknak köszönöm,de nem kívánok ide többet sem írni,sem feljönni.Édesanyám mellett a helyem és a testvéremmel támogatjuk őt,és bár 23 vagyok de azt gondolom,ezerszer jobban helyt álltam ebben a szomorú időben,mint apám,aki megette már a kenyere javát!
Remélem ti soha nem kerültök ebbe a helyzetbe,és nem kell majd soha a kórházi ágyon zokogó édesanyátoknak a szemébe hazudnotok,hogy nyugodj meg anya,apu csak azért nem jön be hozzád,mert sokat dolgozik,mert sok a dolga,nem azért mert nem foglalkozik veled!
Ítélkezzetek,ha akartok,én erre már nem vagyok kíváncsi!Mégegyszer hálás vagyok azoknak,akik kicsit átérezték a helyzetét és erkölcsileg még helyén vannak.Ők írhatnak privátban,ha szeretnének,de ide nem jövök fel többet!
Utolsó, azért válasszunk külön két dolgot. Az egyik, hogy Kérdező helyzetében végülis érthető a reakciója, még akkor is, ha szerintem sincs feltétlen igaza úgy, ahogy azt ő gondolja. Ugyanis nyilván a legelső motivációja az, hogy aggódik, fél, félti az anyukáját, és ilyenkor az ember ősi, evidens reakciója a bűnbakkeresés és bűnbakképzés, így vagyunk megkonstruálódva... egy-két Teréz anyát leszámítva mindenki azt csinálja, hogy ha valami aggódást, félelmet keltő dologgal kerül szembe, amit nem tud kontrollálni (mint esetünkben az anyuka betegsége) akkor felelősöket fog keresni, akire projektálhatja a rossz érzéseit.
Az meg egy tök másik dolog, hogy ilyen fórumokon az ember igen gyakran azt látja, hogy emberek egy csoportja egymást hergeli és hülyíti... mittudomén beírja valaki, hogy "rajtakaptam a férjem, hogy pornót nézett a számítógépén" és akkor ott terem 10-20 önérzetében megsértett és a férfi nemre bosszúszomjas nő azzal, hogy "válj el", "ne várd meg, amíg verni is fog", "biztos csal is"... és tsai... kialakul a teljesen tipikus tömegpszichózis, a "lincselő tömeg"... csak URL...
Apud tisztességtelen ember. De majd egyszer rájön, hogy mit csinált rosszul. Anyukádnak ne szólj, hadd gyógyulgasson, majd ha jobban lesz, megtudja, amit meg kell tudia. Neked meg kitartás!
Ja, és még annyi, hogy ki tudja, mit mondott annak a nőnek, lehet, hogy az egészről nem is tud... Ne rá légy elsődlegesen mérges szerintem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!