Nektek is az jön le, hogy nem bízok a férjemben?

Teljesen nem bízhatunk meg másokban, viszont a családalapításhoz azért eléggé bízni kell a másikban.

Ha úgy gondolod, hogy megvan a sansza annak, hogy férjed lelép, akkor tényleg nem való nektek gyerek.

Ha félsz attól hogy férjed nem elég rátermett ahhoz, hogy munkanélkülivé válás esetén gyorsan pénzkereső tevékenységhez jusson, akkor sem való nektek gyermek.

Az meg sajnos bent van a pakliban, hogy bárkit bármikor érhet baleset, de ez a kockázat is kisebb akkor a férjed nem kísérti a sorsot (nem motoroz, nem űz extrém sportokat, nem ül mindennap reggeltől délutánig autóban...)

Arra mi a biztosíték, hogy NEKED lesz annyi munkád, hogy ne csak a gyesre legyél jogosult? Téged is bármikor elküldhetnek!

Az apák pedig akkor lépnek le a gyerek születése után, ha az anya csak a gyerekkel törődik, a férjével nem! Nem az apaszerepet unják meg, hanem az anya viselkedését!

Ha otthon csak a gyerek hisztijét hallgatja éjjel-nappal, ha a feleség minden sírásra rohan a gyerekhez, akkor nem csoda ha megunja, hogy otthon nincs nyugalma.

Tessék jól nevelni a gyereket, hagyni néha sírni is. Akkor van idő a házimunkára, saját magára és a férjére is, és a férj nem fog lelépni.

Nem értem mi az összefüggés.

Most azért mert nem szeretnél elesni x összegű havi jövedelemtől, ami egy gyerekkel még fontosabb mint amúgy, az hogyan kapcsolódik a bizalomhoz? Ez pusztán gyakorlatiasság. Én nem értek ehhez konkrétan, de úgy tudom, hogy a TGYÁS pl. ha kerestél annyit meghaladhatja a 100 forintot havonta amíg jár, de a GYES kb 30 000. (Bocs ha nem vagyok pontos) most miért lenne ez gáz, hogy vársz egy évet, amíg jogosult leszel, hogy amíg teheted ne 30 000-et kapj, hanem 100 000-et. Azért nem mindegy. Aki összeköti a kettőt, már bocs, de az hülye. Még ha tök jól keres a férjed, akkor sem kell ott hagyni havi 70 000 forintot. A végén meg így is úgy is GYEST fogsz kapni. Ha lelép, akkor így is úgy is gáz lesz. Hiányzik a logika ebből.

Én ez nem értem, amikor meg valaki 20 évesen szül a semmire, akkor ugyanígy megy az észosztás, hogy milyen felelőtlen, az embereknek semmi sem jó komolyan mondom.

Nekem az jön le, hogy felelősségteljesen gondolkoztok.

Másrészről az nem jó, ha attól félsz, hogy elhagy, de ha nem betegesen, akkor nem akkora gond.

Nekem az jön le, hogy nem csak szülnél a semmire. Én sem szültem volna úgy, hogy csak gyest kapok, és ennek semmi köze nincs a páromhoz. Ha csak gyest kapnál, valószínű, hogy nem lennél otthon 2-3 évig a kicsivel, mert az nagyon kevés.

Ne így állj azért hozzá. Persze, bármi történhet és egyedül maradhatsz majd a kicsivel, de ne ezen agyalj. Viszonylag sok kisgyerekes van az ismerőseim között és csak 1-nél mentek szét a szülők a kicsi 2 éves kora körül.

Ez nem annak a jele. Felelősségteljesen gondolkozol a gyermekvállalásról. Amúgy szerintem sem vagy lekésve semmiről, a korod alapján is nyugodtan várhatsz még pár évet...

ettől eltekintve, még egyszer hangsúlyozom, nem amiatt, h várnál még a gyerekvállalással a gyes/gyed kérdés miatt, csupán a válaszaidat nézve kicsit én is úgy érzem, h elég óvatos vagy és nem bízol a kapcsolatotok tartósságában. mintha mindig ott lenne benned, h nem is biztos, h együtt öregszünk meg. ez meglepő ahhoz képest, h fiatalon hozzámentél...akkor még nagyon nagy hévvel és hittel szoktak házasodni

Én nem nevezném bizalmatlanságban.

Én se vállalnék még babát,most jól keresünk,de nekem még nincs meg a kellő időm a gyedhez,ami a maximum lesz,nem akarom hogy egy bizonyos szinvonal alá essünk ha megoldható.