Vállalnátok 45 évesen gyereket?

Én simán vállalnám, a felmenőim közt rengetegszer előfordult és minden gyerek egészségesen született. A te felmenőid közt hogy volt? Mert a genetika sokat számít. A férjed mennyi idős? (ha sokkal idősebb nálad, akkor erős a rizikófaktor.)

A fiadat ez abszolút nem fogja akadályozni az érettségire tanulásban, hidd el.

Én nem.

Őszintén megmondom nagyon örülök, hogy nekem fiatalok a szüleim. Nem gyerekek voltak, amikor születtem, hanem fiatalok, 20on évesek.

Na most 45 évesen...nekem akármennyire is durva ezt leírni, égne a pofám, hogy a nagyanyámnak nézik anyámat.

Türelmetlenebb is az ember ilyenkor, rohadt nagy a generációs különbség, nem tud vele lépést tartani. Na meg mit adok én annak a gyereknek felnőtt korában, ha nyugdíjas leszek??

A betegségekről nem is beszélve, mert sajnos ilyen idős korában már nagyon is benne van a pakliban.

Szóval nem, meg sem fordulna a fejemben.

Egyébként meg ne mondjátok már, hogy nem akadályoz egy kisbaba a tanulásban.

Ordít reggeltől estig, éjszaka is üvölt,ha éhes.

Én megőrülnék, ha anyám szülne egyet és nem tudnék aludni, emiatt az egész jövőm el lenne cseszve, ahogy illik.

Nem tudom találkozott-e ordítógép csecsemővel, aki szerint ez nem zavaró, de gyanítom nem. Nekem volt benne részem, egy életre elég volt, 2 hétig nem aludtam.

Én örültem volna, ha anyám idősebb korában szül engem, nem 21 évesen, mert elég éretlen volt még, ezt ő maga is belátja.

Az átsírt éjszakák meg pár hónapig tartanak legfeljebb. Lehet, hogy ha most esik teherbe a kérdező, akkor az érettségiig rég túl lesz rajta, de az is lehet, hogy még csak akkor lesz terhes, amikor érettségizik ez a srác.

Felnőtt fejjel ilyen indokot, hogy szégyellné, hogy öreg...

Persze ha megtanítod a gyereknek, hogy a fiatalság erény, az öregség pedig szégyen, akkor így fognak reagálni.

Én nem. Örülök hogy 20 évesen 47 éves anyukám van és nem 65. Így is mindig aggódom hogy nehogy betegek legyenek vagy bármi rossz történjen :(

Viszont ha te szeretnél, szíved joga, valószínű nem te lesz az egyetlen 50 éves nő aki jön az oviba a gyerekért. A fiad miért nem tudna tanulni ha lenne egy kistesója? Nincs szobája? Nincs rajta ajtó? Mindenképp úgy oldjátok meg hogy ő el tudjon zárkózni a hangzavar/ stressz elől. Esetleg ha tudtok, kompromisszumot köthettek hogy ha elfogadja hogy lesz egy tesója, kap egy nagyobb szobát/ új bútorokat/ hangszigetelést...

Szerintem csak akkor vállalnék 45 évesen gyereket,ha még egy sem lenne,és minden vágyam egy baba lenne.

De,persze a ti életek.Erősnek érzitek magatokat még egy ember felneveléséhez?Alsó hangon 18 év.Beszéljétek át.De szerintem ne az itt kapott válaszok alapján dönts.

És ha fiú lesz?

Egyébként szerintem ilyen korban már nem egészséges.