30 éves korotok után vállalnátok egyedül gyereket?

Igen, egyértelmű.

Én mondjuk mindig is gyerekcentrikus voltam, volt egy tervwem arra az esetre, ha nem találok normális férfit 30 ées koromra, akkor egyedül vállalok gyereket, azon az elven, hogy férj nélkül tudok élni, de gyerek nélkül nem.

Azóta mondjuk megtaláltam leendő gyermekeim apját, szóval terv törölve. :)

Mint egyedülálló anya mondom, hogy NEM. SEMMIKÉPP.

Tervezett gyerek volt, apuka meggondolta magát az utolsó hónapokban.

Hát hagy ne részletezzem, hogy milyen elmondhatatlanul nehéz így a gyereknevelés. Nem csak anyagilag, de lelkileg és testileg is, hiszen nincs segítség. A legszörnyűbb viszont az, amikor az az ártatlanság rám néz és megkérdezi: Nekem miért nincs apukám?

NE. Soha. Szándékosan egyedül SOHA.

igen, ha amúgy minden más körülmény ideális lenne - azaz egyedül is fel tudnám nevelni, nem kellene nélkülöznie amiatt, h csonka családban nő fel.

amúgy nálam sem aktuális, mert a párom is és én is élünk-halunk egy közös gyerekért, de elméleti síkon nekem is eszembe jutott már a kérdés, és (a fentiek figyelembe vételével) mindig igennel válaszoltam :)