Mi a véleményetek arról, ha egy apa megveri a 23 éves lányát? (lent)

ne is egyedül kezdjen új életet, hanem egy fiúkával az oldalán ;)

persze olyannal aki nem bántja :)

23:03-as vagyok.

Nagyon hasonló helyzetben vagyok én is. Mivel most egészítem ki a diplomámat egy plusz képzéssel, így pár hónapig még az apám pénzére szorulok. Teljes állásban nem tudok dolgozni, amit meg így keresek, semmire se elég... Úgyhogy nálunk is ugyanez megy: a folyamatos cseszegetés, mindenbe beleszólás. Megütni már szerintem nem merne, de hidd el, pont a napokban álmodtam azt, hogy megütött megint. Aztán pont az ő telefonjára keltem reggel, képzelheted, kb. tőmondatokban válaszolgattam neki. Az exek előtt alázás számomra sem ismeretlen, mondjuk engem előttük nem ütött meg (ez ezárt nagyon kemény, hogy veled megtette és egyik mafla exed se állt ki érted...) de a verbális bántalmazás ment: egy rakás szerencsétlen vagyok, mi lesz velem, miért nem csinálom ezt meg azt így, felemlegetett 1000 éves dolgokat, cikis családi dolgokat is, amiket akkor (még) nem szívesen osztottam volna meg az exemmel... Szerencsés vagy, hogy neked még ha távol is, van egy biztos támaszod a vőlegényed személyében. Én azt csinálnám a helyedben, hogyha hazaér, akkor olvassatok be együtt apádnak, hogy innentől TI ketten külön egység vagytok és innentől kezdve a feje tetejére is állhat, többé nem pofázik bele az életetekbe. Addig pedig keress gőzerővel munkát, hogy ne kelljen az apád pénzén élned:( Én is hányok már ettől a szitutól és remélem én is hamarosan megtalálom a páromat, aki megvéd apámtól és jól beolvashatunk neki ketten, mert én ehhez egyedül kevés vagyok:'(

Az én helyzetem is hasonló, csakhogy én nem apámtól hanem ANYÁMTÓL vagyok így. Elmesélem a sztorimat röviden.

Engem mindig basztattak meg vertek mióta megvoltam, elég nehéz körülmények között éltünk, apa ivott anya idegbeteg. Ment az erőszak, rendőrök jöttek mentek a házunkban (??), 8 évesen gyámügy is beleszólt az életünkbe, de mindhiába, anyám addig ütött vert azért mert apám részeg volt mnidig, hogy gerincbántalmaim lettek (most is viccesen nézek ki ha görnyedek). Aztán apa elment Németországba dolgozni, hogy nekünk jobb legyen címen, na innentől jött az igazi pokol :) Apa hiába volt alkoholista megvédett anyámmal szemben.

Sulit nagy nehezen tudtam csak befejezni (gimi), bár volt hogy ott is heteket hiányoztam anyám verései miatt, de egyszer elpattantam és visszaütöttem neki de mindegy.

Érettségi után kihúztam Gibraltárra melózni nulla ismeretséggel,félve, egy nyelvvizsgával (amire ÉN kerestem meg a lóvét nyári munkákkal) barátnőm rokonainál voltunk, pincérkedtem napi 13-15 órában, két év alatt egész jól megszedtem magam, most hazajöttem mert anyát most hozták ki a klinikáról. Újra "itthon" lakom vele mert most kezdtem el a sulit, hogy legyen egy fosos okj-s képzésem. Szerinted milyen újra vele? :) Van egy egyéves kapcsolatom velünk minden sínen van, sikeresnek mondhatom magam az életben, amit akarok azt el is értem. Kedves és megértő embernek tartanak, mert nem engedhetem meg magamnak hogy az határozzon meg ami otthon történt velem.

Nem igazán beszélünk, délelőtt suliba vagyok, ha hazajövök meg felmegyek a szobámba és csak akkor megyek le ha kell valami. Pénzben független vagyok hál istennek meg mertem tenni, hogy kimentem.

Nem engedtek továbbtanulni, nem volt se gyerekkorom se az a híres tinédzseres lázadó korszakom.

Ha anyámmal vacsorakor összefutok, ha látom a hátamon a heget mindig eszembe jutnak a dolgok és tudod mit? Csak erősebbé tett ezekkel :)

Úgyhogy fel a fejjel, vagy menj ki külföldre valahogy, vagy gőzerővel keress munkát, apád pedig sz*rd le magasról. Vegyél fel egy álarcot, és csak arra gondolj, hogy a te érdeked, hogy "úgy viselkedj, hogy ott maradhass".