Hogyan tudnám rávenni a párom, hogy dolgozzon?
Állandóan arról álmodozik, hogy majd összeköltözünk, meg milyen jó lesz, ha együtt élünk, összeházasodunk, de semmit sem tesz azért, hogy ez a közeljövőben megtörténjen.
Én még egyetemista vagyok, nagy városban lakom albérletben, a szüleim segtenek anyagilag,mert olyan suliba járok,ami mellett szinte lehetetlen dolgozni. Mondtam már neki, hogy keressen ebben a városban munkát,s költözzünk össze.Nekem még van egy évem,aztán hajlandó vagyok bármilyen állást elvállalni annak érdekében, hogy önálló életet kezdhessek, de ő nem akar. 5 év alatt fejezte be a fősulit, 2 éve munkanélküli (igazából sosem dolgozott sehol), de egyik állásajánlat sem tetszik neki. Nem is töri magát azért, hogy valamit találjon. Nem hajlandó a ranglétra alsó fokáról indulni, mert úgy gondolja,hogy ha már diplomája van, akkor mindjárt igazgató lesz belőle.
Nagyon szeretem, de attól félek, hogy ha ilyen marad, útjaink elválnak. Mit tehetnék? Erről már beszéltem vele, de semmi változás nem történt.
Sajnos jól látod, nem fog megváltozni. Ha két éve egy fűszálat nem tett keresztbe, akkor ilyen mértékben változni már biztosan nem fog.
Saját magát egyébként hogy tartja el?
Én is csak azt tudom mondani, hogy beszélgessetek sokat erről. De ne meggyőzni akard, hanem próbáld meg rávezetni, hogy ez, amit most csinál, hogy élősködik a szülein, nem megoldás, hogy ez nem felelősségteljes gondolkodás, hogy nincs kolbászból a kerítés sem külföldön, kicsiny országunkban meg pláne nincs.
Nem egyszerű munkát találni, de ha úgy állunk neki, hogy 70ezer Ft-ért én inkább ki sem lépek a házból, akkor hibát követ el.
Vállaljon el valamit, aztán közben keresgélhet.
Egyébként milyen diplomája van a párodnak? Mert az sem mindegy. Egy kommunikáció vagy szabad bölcsészet diplomával nehezebben lehet elhelyezkedni, mint akinek közgazdász, jogi vagy mérnöki diplomája van.
Ha végképp nem történik változás, akkor fölösleges egymásra fecsérelni az időtöket, s ezt meg is mondhatod neki. Mert gondolom, hogy ha összeköltöztök, akkor egy társat szeretnél nem pedig rögtön (egy nagy) gyereket.
Sok sikert és kitartást.
A szülei tartják el.Nem lusta, otthon mindent megcsinál. Segit az apukájának a földeken, a családnak az állatokkal, de rendes munkahelyet...azt nem akar!
Már arról is beszéltünk vele, hogy ha jobban érdekli a földművelés, mint az irodai munka,akkor vegyen ki bérbe az apjától néhány hold földet,s majd akk ezen az úton indulunk el. Elvégre a földművelésből is elég szépen meg lehet élni (főleg, ha nagyban csinálja az ember). Azt mondta, hogy ő nem akar abból élni, ő öltönyben akar munkába járni...
A szülei tartják el, ahogy téged a te szüleid. Mi a baj?
Majd ha végzel, lesz munkád és akkor sem lép, akkor beszélj vele. De olyat elvárni, amit te magad sem teszel meg, nem fair.
Zsarold azzal amit már több ezer éve használtok és bevált: szexxel :)
Egyébként ki mondta h öltönyben nem lehet traktort vezetni? :D
Kicsit gáz h 20 felett még a szülei tartják el...
Kedves 5-ös az a baj, hogy ő már 2 éve végzett és már nem pályakezdő. (persze hivatalosan az, mert még nem dolgozott sehol, de már nem az.)
A kérdező tanul, tehát nincs önálló keresete az ösztöndíjon kívül. Mint írta, nem tud diákmunkát vállalni,mert nem fér bele az idejébe.
A srác pedig, bár hasznos munkát végez, besegít, de nem akar a saját lábára állni. Elkényelmesedett abba, hogy a szüleinél mindent megkap.
Miért is nem keres állást, ha földet művelni nem akar, s öltönyben akar munkába járni?
Mi az akadálya? Az hogy így sokkal kényelmesebb.
Én is voltam munkanélküli,s a szüleimnél laktam. Én is megcsináltam otthon minden munkát, csak hogy azt érezzem, kicsit is hasznos vagyok és nem púp vagyok a hátukon. Jóllehet, még ők mondták, hogy legyek türelmesebb az álláskeresés tekintetében, mert nem könnyű senkinek. Nem cseszegettek, nem zrikáltak, hogy miért nem dolgozol, de én mellette mindennap foglalkoztam az álláskereséssel.
Én éreztem magam kellemetlenül, hogy a szüleimen élősködök. Pedig ők ezt nem így gondolták.
#3 voltam
5-ös vagyok: jelenleg mind a ketten ugyanannyit tesznek azért, hogy legyen közös lakás.
Nem fér bele az órarendembe, nem találok megfelelő munkát - nekem mind a kettő ugyanúgy csak kifogás.
S ha a szakmájában nem is akar elhelyezkedni, akkor mit szeretne csinálni?
Mihez ért? Miért nem képzi át magát? Egy darabig azért vállalhatna valamilyen rendszergazdai vagy stb. munkát, s addig megvalósíthatná az álmát.Az informatikusoknak nem fizetnek rosszul és nem kell megszakadniuk a munkájukban. Mellette lenne idő továbbtanulni.
Vagy nincsenek álmai/vágyai?
Mi érdekli?
KÉrdezd meg, hogyan képzeli el az életét 10 év múlva.
S aztán mond el, hogy te hogyan képzeled el. Ha nem egyezik, akkor nincs miről beszélgetni.
#3
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!