Filozófiai kérdés: ha úgy alakul, hogy nem lehet családom, köteles vagyok segíteni másoknak, akiknek még lehet vagy már van?
Úgy értem, hogy ha nekem nem lehet családom, mert nem lehet párkapcsolatom sem, akkor erkölcsileg felelősségem, hogy segítsek azoknak az embereknek akiknek még lehet családjuk? vagy már esetleg van?
Gondolok itt anyagi és egyéb segítségre. (pl. szervadásra, mert az 99%-ig biztos hogy jó helyre kerül).
Mit gondoltok erről?
Miből gondolom? Nem tudom, de már beletörődtem.
Tiszta vagyok, egészséges, sokak szerint helyes stb. sablonos lenne felsorolni a többit.
De valamiért mégsem jön össze...
Szánalmas lennék, mert nincs párom?
válasza:Nem értelek továbbra sem.
Attól, hogy nem feltétlen a gyerekekre gondoltál, hogy család, hanem még párod sincs/úgy gondolod nem is lesz, attól még a te életed a te életed. Attól még neked is ugyan olyan élet, élethelyzetek, anyagi helyzetek jutottak mint annak, akinek van családja. Nem értem miért kellene anyagilag is támogatnod valakit. Vagy bejött egy rendelet, amiről még nem tudok, hogy az egyedül állóknak ingyen utalnak lakást, 90%-os árkedvezményt kapnak mindenhol...?Ezen felül egyedüllétük végéig bánat-életjáradékot utal nekik az állam? Mert én ilyenekről nem tudok.Tehát nem vagy kicsit sem előnyben anyagi téren.
A donordolgot sem értem. Ebben a helyzetben vagy, hogy valakin tudnál segíteni pl. az egyik veséddel, vagy hogy jött ez a kérdés?
válasza:Kérdező, mi lenne, ha nem csak sajnáltatnád magadat, meg mártírkodnál, hanem megpróbálnál valamit is tenni azért, hogy legyen párod?
Egyáltalán hány éves vagy, hogy itt temeted már magadat?!
Arra már gondoltál, hogy emiatt az iszonyatosan lehangoló, idegesítő pesszimizmus miatt nem kellesz senkinek?
Vagy arra, hogy nem csücsül semmilyen istenke ott a felhőkben, hogy neked kiszabja a sorsodat... ha akarsz valamit kezdeni az életeddel, azt NEKED kell megtenned, nem lesz semmilyen égi jel, eddig sem volt senkinek.
Úgyhogy szedd össze magad, és kezdj el felnőtt emberként gondolkodni, mert ez szánalmas.
Kedves 14. válaszoló!
"Kérdező, mi lenne, ha nem csak sajnáltatnád magadat, meg mártírkodnál, hanem megpróbálnál valamit is tenni azért, hogy legyen párod?"
Az elmúlt pár évben megpróbáltam. Nagyon sok mindent kipróbáltam. Volt olyan időszak is (1,5 év), hogy feladtam, és úgy gondoltam akkor inkább a hobbinak és magamnak élek. De ez sem vonzott be lányokat, pedig ettől függetlenül ugyanúgy ismerkedtem.
"Egyáltalán hány éves vagy, hogy itt temeted már magadat?!"
25 elmúltam. Ha eddig sehogy sem jött össze akarva-akaratlanul(!) ezután sem fog.
"Arra már gondoltál, hogy emiatt az iszonyatosan lehangoló, idegesítő pesszimizmus miatt nem kellesz senkinek? "
Már megkeserített az élet, ilyenné váltam. A kérdés csak az, ha már belementünk, hogy amíg nem voltam ilyen addig vajon miért nem lett komoly párkapcsolatom, amire vágytam?
Most is biztos, hogy "fel tudnék állni", ha szeretnék, de nem látom értelmét. De inkább mások életét segítem, minthogy magamnak adok újabb pofonokat.
válasza:Akkor valóban nem vagyok szánalmas.
Te ellenben velem szánalmas alak vagy, mert nem tudsz szöveget értelmezni. És ez felnőtt korban szánalomra méltó.
válasza:Nem tudom feltűnt-e, hogy az eddig érkezett 17 válasz szerint mind te vagy a hülye, és veled meg a hozzáállásoddal van a baj.
Attól, hogy agresszíven elutasítod ezt, még nem lesz neked jobb. Minket egyáltalán nem zavar, ha egyedül rohadsz életed végéig, csak téged. És mellesleg csak te vagy az, aki ez ellen tenni tud, és nem mi...
Egyébként kíváncsi lennék, mi volt az a hatalmas "próbálkozás".
válasza:Jó lenne ha nem szednétek szét a kérdezőt,hiszen a kérdésének nem ez volt a lényege!
Kedves kérdező!
Nem vagy köteles senkit sem támogatni,a lelkiismereteden és a pénztárcádon múlik,hogy akarsz-e?A szervadományozás szerintem egy nemes gesztus,gondolj bele,lehet,hogy egy betegen született kisgyermeket segítenél vele.A véradásnál ugyan ez a helyzet.Mondjuk én a helyedben nem konkrétan családoknak adományoznék ha lenne miből,hanem civil szervezeteknek.
18: mi volt az a nagy próbálkozás?
Előtte nézzük az előzményeket: szeretek sportolni, legfőképp súlyzózni. És el lehet rólam mondani, hogy az átlagosnál jobb testalkatom van. Emellett tanultam is, aminek meg lett az eredménye, most lett egy relatíve jó munkahelyem.
ezentúl úgy gondolom hogy bárkivel el tudok beszélgetni bármiről, mert széles látókörű vagyok.
Ezek voltak az előzmények.
A próbálkozás: nyitottam a lányok felé, randizni hívtam őket. Vagy akár csak barátkoztam mindenkivel (köztük lányokkal is).
Nem a sült galambot vártam a számba... Megjegyzem, ezeknél a próbálkozásoknál jóval összeszedettebb voltam mint most, amikor felgyülemlett bennem a sok rossz érzés, és negatív tapasztalat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!