Mit mondjak neki? Én nem lennék jó apa
Gyereket szeretne a feleségem és mindent megtesz hogy beleegyezzek de én nem vagyok apának való (anyagilag meg tudnánk neki adni mindent ami kell). Mindig mutat kisgyerekekről képeket és a boltban mindig meg kell nézni a babaruhákat és amikor mondom neki hogy még várjunk akkor szomorú lesz. Próbál meggyőzni de nem sikerül. Aranyosak meg minden de 1 gyerek nem olyan mint 1 kiskutya, és ha nem tudnék vele semmit csinálni akkor menne a kiabálás meg a veszekedés. Tavaly a nővérem rám bízta az akkor 6 hónapos lányát, annyi elég is volt...életem leghosszabb délutánja volt. Lehet hogy fog ez változni de nem vagyok benne biztos. Mindig azt mondja hogy nem akar 45 éves lenni amikor a gyereke 10 lesz és ez valahol tényleg igaz. Attól félek hogy ezért fog elhagyni mert talál valaki mást aki alkalmas erre. Hogy mondjam el neki vagy mit csináljak? Nem merem bevállalni. Ráadásul több gyereket is akar.
26/F
Mintha magamat olvasnám.
Én is azt mondtam, hogy nekem nem kell gyerek. Mi nem beszéltünk a gyerekről soha, mielőtt összeházasodtunk azt mondogattam, hogy majd. Elértünk oda ahol most ti vagytok és azt mondta, hogy akkor hagyjuk ezt a kapcsolatot mert ő mindenképpen szeretne gyereket. Halálosan komolyan gondolta és amikor ezt kimondta, akkor mondtam neki, hogy akarok gyereket, négyet is, inkább ötöt! sőt nem, hatot! Onnantól kezdve jobban megfigyeltem más apákat és rájöttem, hogy nem is rossz dolog csak az elején amikor még nem lehet tudni, hogy miért sír.
Azóta van kettő (nem tervezünk többet) az egyik 4 éves, a másik 2. Egy párszor volt olyan, hogy munka közben elaludtam de amúgy hidd el megéri. Nagyon sok jó dolog van egy gyerekben. Lehet, hogy jövőre vagy azután másképp fogod gondolni de ezt csak te tudhatod, gondolkodj el rajta, hogy biztos nem akarsz SOHA gyereket? Mert ha elváltok és neked pár év múlva eszedbe jut akkor nagyon ki leszel. Ha tényleg nem akarsz akkor ne folytassátok.
32/F
A legtöbb férfi aki nem akar gyereket, végül imádja, mikor már van. Nem is olyan hosszú a kifogáslistád. Hidd el nagyon sok nő is úgy érzi, hogy nem lenne jó anya, aztán persze az lesz.
Ciki, mert én meg nőként nem akarok, és ha találok is olyan férfit, aki azt mondja, nem akar gyereket, előbb-utóbb majd rájön, hogy mégis. Én viszont ígymaradok. :(
Jaj, te drága. Jó apa lennél.
És ha tényleg házasok vagytok akkor az esküben benne volt ez is: "... jóban, rosszban..." nem?
A feleségedet is biztos nagyon szereted hiszen nem szeretnéd elveszíteni.
De nézz körül a világban: milyen sok gyerek van, de mégis "kevés" elvált szülő. Válásnál is legtöbbször nem a gyerek az ok.
Sőt van olyan hogy egy házaspárt a gyerek jobban összehoz :)
Általában pont az gondolkozik el a gyerekvállalás esetleges negatívumairól, a hatalmas felelősségről és a többiről, aki érett. És aki érett, az lenne(lehetne) jó apa.
Nagyon sok ember nem alkalmas szülőnek, csakhát megcsinálni nagyon egyszerű. Hány 15 éves megcsinálta... ettől függetlenül még nem csak ebből áll szülőnek lenni, jól látod.
Azt gondolom, te birtokában vagy a jó ítélőképességednek, képes vagy mérlegelni, és bizony, egy olyan emberben, aki nem ösztönlény, gyakran a gyerektelenség felé billen a mérleg. Nincs ezzel baj, szabadon dönthetsz arról, hogy akarsz/mersz-e babát vállalni vagy sem.
Nagy hiba volt nem beszélni erről az esküvő előtt, ezt biztos te is látod. Hiszen egy házasság csak akkor lehet jó, ha a két fél hosszútávú tervei egyeznek, különben jöhet a megalkuvás vagy a válás - és ebben az esetben életekről van szó.
Legjobb lenne, ha őszintén beszélnél róla, nem engednél a sírásnak, a szerelemnek, mert itt nemcsak a feleséged igényeiről van szó, és a gyerek még egyelőre nem is létezik, egyszóval ugyanúgy helytálló lehet a te álláspontod is, mint az övé, egyenrangú felek vagytok a 'vitában'. Benne ébredeznek az anyai ösztönök, nehéz ezzel mit kezdeni, úgy gondolom, ilyen helyzetben te tudsz a racionálisabb lenni.
Az viszont nem elhanyagolható eshetőség, hogy pár év múlva benned is változhatnak a dolgok, és nagyon rossz lenne, ha akkorra már külön lennétek a feleségeddel és adott esetben ő már az új párja gyerekét ringatná. Próbáljátok bepótolni, ami a kezdetekkor elmaradt: beszélgessetek erről. Sok sikert kívánok! :)
"nem lehet olyan könnyű felnevelni egy gyereket mert nem csak a jó pillanatokban kell ott lenni."
Ez tény. De ez tény akkor is, ha valaki jó apa. Attól még nem könnyű.
Az en parom sem kimondottan apanak valo, raadasul mar 41 eves es meg mindig nem mer gyereket felvallalni.Persze, a testvere gyerekeit imadja, hordozza, buszkelkedik veluk, de soha pelenkat nem cserelne nekuk.
En 32 vagyok es ugy dontottem,hogy ha 1 even belul nem hajlik az apasagra, ott fogom hagyni ,barmennyire is fog fajni.Es keresek egy olyan ferfit,aki apa akar lenni.
Egy no eleteben a legnagyobb buszkeseg,orom a sajat gyereke.Nem szabad,nem lehet ettol megfosztani.
Ugyhogy gondold jol at,hogy miert vagy ennyire ellene az apasagnak,mert ramegy a hazaassagotok.Lehet,hogy csak bebeszeled magadnak,hogy nem lennel jo apa.
tevedhetsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!