Mit mondjak neki? Én nem lennék jó apa

Nem hinném, hogy beszéltek a gyerekvállalásról.

Kérdező!

Amit tehetsz: magadban gondold végig, hogy szeretnél-e gyereket, ennyi idősen már tudnod kell a választ. Ha nem, akkor mondd meg a feleségednek és majd ő eldönti hogyan tovább. Ne akard őt hitegetni, hogy majd 5 év múlva, magadban pedig azt gondolod, hogy TALÁN 5 év múlva, de nem biztos, mert az ő idejét rabolod ezzel, nem a sajátodat. Ha nem szeretnél, mondd meg neki.

Ha pedig félelmeid vannak, beszéljétek meg.

Egyetértek azokkal akik azt írták hogy egy saját gyerek teljesen más.

És miért félsz attól hogy rossz apa leszel? Egy délután alatt egy másik ember gyerekével töltött idő miatt gondolod így?

Nem leszel egyedül, ott lesz a feleséged, aki a leírtak alapján biztos nagyon fogja szeretni a kicsit(ha elvállalod).

És miért nem bízol magadban, a feleségedben, és a kapcsolatotokban? Miért gondolod azt hogy egy általad nem akart gyerek miatt szétmentek? "Ha nem tudnék vele semmit csinálni" MIT? figyelsz rá, segítesz a feleségednek és szereted, törődsz mindkettőjükkel. És akkor semmi gond nem lesz.

Bízz magadban, és a feleségedben. Nem vagy már gyerek, ne is gondolkozz úgy.

Nézd, ha nem akasz gyereket, ezt legjobb lett volna esküvő ELŐTT tisztázni. Akkor ő se lenne boldogtalan, hogy nincs gyereke, és neked se kéne azon pörögni, hogy rá akarnak beszélni vagy netán a nyakadba varrnak egyet "véletlen balesetből".

Az igazság az, hogy ha neki a gyerek az életcélja, te meg a gondolattól is irtózol, akkor tisztességesebb ELENGEDNI a feleségedet, hogy boldog legyen - mással. Mert a házasságotok róla is szól, nem csak rólad, és ő veled soha nem lesz boldog, ha nem vállalod be a gyereket.

A szeretet azt jelenti, hogy nem áltatod, hogy maaaajd megváltozik a helyzet, ha biztos vagy benne, hogy nem fog, meg azt is jelenti, hogy szabadon engeded, ha nem tudod boldoggá tenni. Még mielőtt 45 lenne...

És igen, lehet, hogy bánni fogod, és lehet, hogy később meggondolod magad. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy ha a pasi nem akar gyereket, az általában azt jelenti sajnos, hogy attól a nőtől nem akar gyereket... (tisztelet a kivételeknek)

Nincs azzal semmi gond, hogy TE nem akarsz gyereket. A probléma azzal van, hogy nem olyannal élsz együtt, aki ugyanezt gondolja. Onnantól fogva, hogy nem egyeznek a céljaitok, ennek a kapcsolatnak már annyi szerintem.

Nem baj az, ha valaki nem akar gyereket, de akkor ezt minél hamarabb tisztázni kell. Egyébként 26 évesen még fiatal vagy, megváltozhat a véleményed (ha nem, az sem baj).

Amúgy miért nem akarsz gyereket? Úgy érzed, hogy nem tudnád szeretni, nyűg lenne, és nem lennél boldog? Vagy csak attól félsz, hogy nem fogsz tudni vele bánni. Az előbbi esetben tényleg ne vállalj gyereket, de ha az utóbbi áll fenn, akkor ne izgulj, a szülőséghez csak szándék kell. Ha az megvan, akkor a többi megy magától. Én legalábbis enm ismerek olyan apát, aki szereti a gyerekét, de sz.ar szülő.

26 évesen nem csodálom, hogy nem akarod. De ha mégis belemész, van 9 hónap, hogy szokd a gondolatot :)

Egy egész délutánra 6 hós gyereket bevállalni, hát én menekülnék, a hat hós még nagyon anyás.

Egyelőre álljatok neki úgy, hogy ha kizárólag ezek a félelmek vannak a részedről, hogy majd meglátjuk, mi lesz. A feleséged sem úgy született, hogy tudja, mi kell a babának. Az anyuka is csak ment közben tanulja meg a dolgokat, csak azért megy neki jobban, mert többet van a babával.

Nekem furcsa, hogy azt írod, "ha nem tudnék vele semmit csinálni akkor menne a kiabálás meg a veszekedés" Na, ez tényleg rémes lenne és övön aluli ütés....

Első 3 évben a gyerek az anya gondja, hozzá kötődik a gyerek elsősorban, utána viszont jön apa és a közös szerep.

Semmi gond nincs veled, ha 26 évesen nem akarsz gyereket. Nálunk most jön az első én 33 vagyok a párom 35. Kipörögtük magunkat, még most sem érzem magam érettnek rá (na pedig én nőből vagyok... :) ) , de majd biztos megjön a nagy anyai érzés.

26 évesen.... óóóó..... :))))) Fanta , buli, haverok ;) A "kisöcsém" 30 , el nem tudom képzelni gyerekkel... :))) Majd. Pedig ők is 10 éve vannak együtt a párjával. Hát nincsenek is rápörögve a dolgora. :)

Szerintem üljetek le megbeszélni, hogy még várni szeretnél legalább 4 évet. Sok férfi 30 körül érik meg az apaságra, előbb nem, nincs ezzel baj. És akkor is még fiatalok lesztek.

Ha szeret amúgy, nem fog ezért elhagyni, hiszen tőled, a szerelmétől akar gyereket, nem akárkitől.