Férfiak, férjek, visszataszító egy nő ilyen stílussal? Nők akik ilyenek, akik ellen küzdenek, vagy akár pont az ellentéte?

Pár dolgot kiemelnék.

"Erős, amit akar eléri." - ezzel nincs semmi baj, ez így van jól.

"Amit gondol kimondja vele szemben is, barátokkal, családdal, nem kertel." - Csak akkor mondja ki a gondolatait, ha kérdezik, ha így tesz, ez sem baj. Viszont ha kéretlenül elkezd másról véleményt alkotni, ez számomra borzasztóan unszimpatikus.

"Nem mosolyog reggeltől estig bűbájosan ha vmi nem tetszik neki." - Nem is kell, de az sem jó, ha mindent állandóan szóvátesz valaki.

"Nem viseli ha uralkodnak rajta, viszont szereti kézben tartani az eseményeket." - Egy normális párkapcsolatban egyik sem uralkodik a másikon, hanem egyenlő félként tekinteken egymásra.

Egyébként furcsa, hogy az érzelmi részre nem tértél ki. Érdekelne, hogy milyen ez a nő, ha szerelmes.

Jó, mindenkinek más kell. Nekem egy férfi kell, aki mellett igazán nőnek érezhetem magam, és nem én akarom viselni a nadrágot.

Nem vagyok elnyomva, van véleményem, érvényesíthetem is, de nem én akarom irányítani a partnerem.

Meg mi már ez: "ha a beszélgetés nem hat, akkor erőteljesebbre vált"? Odacsap a férfinek vagy mi? Szerintem ez bárki bármit mondjon, nem nőies. (Teszem hozzá egy férfi se legyen erőszakos, nővel szemben pláne)

Lehet hogy régimódi a gondolkodásom, de számomra egy nő gyengéd, kifinomult és egy családban az ő feladata megteremteni a harmóniát, nem pedig az erőt képviselni. Mert akkor mi marad a férfinak? A főzés, mosás, takarítás? Na ez aztán sokat dobhat az egóján, ettől igazán férfinak érezheti magát. Én ha pasi lennék, tuti nem állnék össze olyan nővel, akinek nem hogy támasza nem kell hogy legyek, de még én vagyok a "gyengébb nem" mellette.

Nekem a körülírt személyiség arrogáns, és negatív. Magyarul nem egy vidám, kedves nőt írt körül a kérdező, hanem egy olyat, akitől rossz kedvem lesz, mert mindig neki van igaza, ő az okos és erős és ügyes, és ki ha ő nem?

Sosem bírtam az ilyen nők társaságát. Férfiban sem a legjobb, de nőben....erőltetett és olyan, akit inkább elkerülök, ha lehet.

63% te vagy egy pasi vagy , vagy egy igazi szolgatípus.

Hol volt itt szó az uralkodásról? Azt írta a kérdező, hogy ő nem viseli el ha uralkodnak rajta! Azaz azt jelenti, hogy ő nem egy bólogató majom! Ő nem írt olyat, hogy ő kényszert érez arra, hogy uralkodjon.

"Ha a nő képviseli az erőt, akkor mi marad a férfinak? Mosogatás? Na az nagyot dob az egóján."

Na, és ha a nő mosogat??? Annak talán sokat dob az egóján? Szerinted egy nő attól nő, hogy már egészséges önértékelése sem lehet? Neki csak a mosogatás és a lemondás jut? Miért érdemelte ezt ki?

Mindig a nőnek kell meghunyászkodni, megalázkodni???

Ki írja ezt elő???

A domináns hímközpontú világunk???

Hát ez a része nem érdekel....

Mindig is voltak erősebb jellemű emberek és kicsit erőtlenebbek. Egyik sem rosszabb a másiknál, és mindkét nemben ugyanúgy vannak mindegyikből.

Azért mert valaki nőnek születik, nem kell az egyéniségét sárba tiporni, mint egy rabszolgáét.

Azért mert valaki férfinak születik, nem kell kedvezményezettnek lennie mindenben, főleg, ha valamiben nem túl erős, és mégis ezt várják el tőle, mert ettől "férfias".

szerintem ilyen nincs. Vannak erős nők és férfiak. Mindenki megtalálja a magához illőt.

Nincs olyan, hogy papucs férfi. Inkább nem annyira domináns természetű. Ennyi. De ne erőltessünk rá másokra olyan tulajdonságokat, amivel a másik nem tud azonosulni, oké?

Remélem érthető voltam. Egy nő nem attól nő, mert ő a másodrendű, neki jut a megalázkods, az egocsökkentés, a meghunyászkodás....

De kedves utolsó, nem attól lesz erős egy nő, hogy nem mosolyog, meg mindig megmondja amit gondol, meg erőteljesebbre vált !! Ez tudod mi? Arrogancia! Az erő teljes mértékben független attól, hogy valaki mennyit mosolyog, meg mennyire alkalmazkodó! Nem attól erős egyéniség valaki, hogy nyers és arrogáns. Hanem attól, hogy EGYETLEN MOSOLYÁVAL eléri, amit szeretne. Attól, hogy a jelleme meghatározó akkor is, HA MEG SEM SZÓLAL. Ha az eseményeket nem kézben tartja és irányít mint egy zupás őrmester, hanem okos tanácsokkal viszi előbbre a dolgokat, ha KÉRDEZIK.

Na, a kérdező által leírt személyiség nem ilyen. Hanem olyan, aki a gyengeségét arroganciával és erőszakkal, komorsággal palástolja. Ez a lehető leggyengébb női jellemvonás.

Ez sztem az egyik véglet, a másik a bólogató kiskutya. A kettő között van az ideális nő, aki erős, ha fontos és engedékeny, ha épp arra van szükség. Olyan, aki mellett a férfi férfinak érzi magát.

Nehéz megtalálni, de talán ez az arany középút, amiben két ember együtt boldog lehet.