Nő: havi 70 e ft kereset,23 év, Pasi: havi 400 e ft,31 év. Hogy működik?
Én vagyok a nő és havi 70 ezer ft-ot keresek, 23 éves vagyok, elvégeztem a fősulit, de nem találtam 3 hónapig munkát, nem akartam tovább várni, ezért elvállaltam egy olyat, amit általános iskolai végzettségűek is el tudnak végezni. 1.5 éve dolgozom, és 1.5 éve élek együtt párommal, aki 31 éves, és már jó ideje havi 350-400 e ft-ot keres. Közösen fizetünk mindent, kaját, reszit. Az ő saját lakásában élünk. Neki jó, mert havi szinten rengeteg pénze marad amit arra költ amire akar. Én meg örülök hogyha havi szinte marad 10 ezrem, de még azt is elköltöm, mert a 10 e ftból kell ruházkodnom és "szépítkeznem" is. Párom meg házimozit vesz, új laptopot, telefont, motort stb. Hobbija is van ami költséges.
Neheztelek rá ezért kicsit, hogy ő ilyen életszínvonalon él, nekem meg semmi jó nem jut.
Nem érzem túl jól magam így.
Szerintetek normálisak az érzelmeim?
A probléma ott van, hogy normális kapcsolatban nincs enyém-tied. Bár lehet könnyen beszélek, nálunk eleve nem volt nagy különbség a béreinkben, max 15-20 ezerrel kerestem többet a páromnál (és hát bérileg hozzád vagyunk közelebb, mondanom se kell). Nincs egy számlán a fizetésünk, de nincs ilyen saját zsebpénz, minden kiadásunk, ami van: közös.
Pl. ezt sem értem: vesz magának tévét, stb-t. Akkor az nem a tiéd is? Nekem ez elképzelhetetlen... Mi mikor összeköltöztünk, együtt vettünk dolgokat, nyilván nem 50-50%-ban, mert hát egyszer mikor elmentünk ezt-azt venni, én fizettem, máskor meg ő, nem figyeltük fillérre, ki mennyit ad bele, kivéve mikor hűtőt vettük.
"A közös kasszáról nekem személy szerint az a véleményem, hogy amíg nincs vagyonközösség (azaz házasság), addig mindenki arra költi a saját pénzét, amire akarja. Ha akarja, elszórja, ha akarja, megtakarítja - de ez soha nem lesz közös. Akkor sem, ha együtt éltek. Az nem jelent semmit, mondani bármit lehet."
Ez baromság, ne haragudj, nem a házasság határozza meg azt, hogy ha együtt élek valakivel, közös kasszán vagyunk avagy sem...
Én mondjuk nem vagyok híve a minden áron közös kasszának. Más kérdés persze, ha mindkét fél így akarja, és mondjuk nagyjából hasonló az anyagi szintjük is.
Ha most "erőltetnéd" a közös kasszát, akkor abból a párod azt szűrné le (talán érthetően), hogy a pénze kell neked, hiszen egyértelműen a "közös" azt jelentené ebben az esetben, hogy ő adjon neked.
Értem én, hogy ez rossz helyzet, el tudom képzelni. De nem neheztelhetsz rá azért, mert a saját pénzét magára költi... Hisz így is az ő lakásában laktok, hidd el, már az is óriási segítség tőle, hogy van lakhatásod, gondolom étel is, és ezeket nem (vagy legalábbis nem egyedül) neked kell fizetned.
Az egyetlen, amit tehetsz az az, hogy megpróbálsz más munkát keresni. Sokan vagyunk így, én is minimálbért keresek, és közben próbálkozom jobbat találni. Sajnos így megy ez. :(
26/L
ma 22:28 Maximálisan osztom a véleményedet!
Egyébként én sem értelek kedvem kérdező. Én is egyetemet végeztem, én sem találtam munkát 1 évig. Eljutottam odáig hogy bármit elvállalok. 24 éves vagyok és a havi netto keresetem 80ezer ft. Gyakorlatilag semmire nem elég, de én ezt hosszútávú befektetésnek látom. Nyelvet tanulok, fejlesztem magam, hogy sikerüljön olyan munkát találnom, ami a végzettségemnek megfelelő.
Szerintem te beletörődtél a sorsodba, ennyi a kereseted és a párodtól várod a megmentést. Mivel ő jól keres, miért ne csurranhatna neked is. Szerintem pont ezért nem költ rád, mert benned van az elvárás. Egyébként szerinted az nem nagy segítség hogy az ő lakásában élhetsz?
(Nem kell lakbérre költenetek.)
Párom 30 éves. 300-400 ezer ft a fizetése. Albérletben élünk. (Amibe én is belefizetek, amennyit tudok) Soha nem vártam el tőle és nem is kértem hogy költsön rám. Mindig is úgy gondoltam hogy az a pénz, amiért ő megdolgozott az övé. Ha a felesége lennék/leszek majd más jogok illetnek meg. Nem zavar hogy ő többet költ magára, hobbijára, kocsijára. Nem kértem, de mindig meglep valamivel. Imádok vásárolni, sportolni de sajnos nem mindig tehetem meg. Ezért van hogy ő vett nekem egy cipőket/ruhákat, ő fizeti ki a kondi bérletemet..pedig soha nem kértem. Mindent azért mert úgy gondolja, ami az övé az enyém is. És neki az a boldogság, ha engem boldognak lát.
Ne haragudj, de nekem sem a te, sem a párod hozzáállása nem szimpatikus.
Inkabb kerd meg, hogy segitsen jobb helyre menni dolgozni.
Amugy meg... Hagyd ott. Legalabbis, ha elvarja hogy "szepitkezz, es ruhazkodj" (hogy neki szep legyel) es legalabb ebben nem tamogat.
mi is így vagyunk.
ez mellett az én párom rám rendkívül sajnálja a pénzt
nekem is rosszul esik néha, hogy amíg ő kocsikat vesz nekem gyógyszerre sincs sokszor.
mi lassan szakítunk,nem ez miatt, de ez is nagyban közrejátszik.
megoldva sehogy sincs, tekintve, hogy ő még azt is megmondaná nekem én mire költhetek mire nem a saját pénzemből. nagyon anyagias.
hát anyukám, te úgy át vagy vágva a palánkon, mint annak a rendje :D
házicseléd vagy, ingyen szexpartner, és még fizetsz is, h vele lakhass. legalábbis ha én lennék ebben a helyzetben tuti így éreznék. de nem tudom, talán te szeretsz szenvedni.
nálunk ez úgy néz ki, h részidős állásom van, 80at kapok. a páromnak nagyobb presztízsű munkája van, ő 200at keres. soha nem mondom meg, hogy mire költse, mit vegyen belőle, mégis mindig kapok tőle valamit, elvisz kajálni, üdítőzni, kirándulni.
külön kasszán vagyunk, a saját pénzét mindenki arra költi, amire akarja egyébként. nem várom el tőle, h rám bacca el a fizuját, mi több, többször is balhéztam már vele amiatt, hogy tegyen el valami megtakarításba, hogy vész esetén se legyünk gondban. én is elteszek mindent hónapban egy kisebb összeget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!