Mi a francot csinaljak? Mar enm birom!

am nem az a gimis kezdte a müveltésget! de te is ugyanugy dicsekedsz magaddal

Nem dicsekedett az utolsó válaszoló szerintem sem.Eleve itt senki nem ismeri a másikat,így nem is lenne mire verni a mellkasunkat.Viszont a kérdező tényleg hisztis.Oké,ez a korából adódik.Két 12 éves közeli lányrokonom van,Ők is azt hiszik körülöttük kell forogni szinte mindennek.Szintén hasonló érzésekkel rendelkeznek.Ha valami nem úgy van,ahogy azt elképzelték,már ki vannak akadva.Nem könnyű megfelelni egy tini lánynak,mert a legtöbben mindent magukra vesznek.Ebben az esetben ez biztos igaz,különben nem reagált volna így a negatív kritikákra.Álltalában szerintem a szülők a hibásak ezért.Mert megengedik a hisztit,illetve engedtek a hisztizésnek.Na ez nekünk soha nem volt megengedve.Ha valami nem tetszett és hisztizni kezdtünk,akkor azért se lett belőle semmi.Akkor sem ha valamit kapni szerettünk volna,no és akkor sem ha el akartunk érni valamit.Így megtanultuk elég hamar,hogy nem hisztizünk,mert annál rosszabb.Kimondottan a falra tudnék mászni attól,ha valaki hisztizik,vagy nyafog.Ez most nem csak a kérdezőre vonatkozik,sőt!Sajnos a mai gyerekek fele ilyen.Az Ő szemszögükből meg is értem,hisz el tudnak érni bizonyos dolgokat eleinte.Viszont egy idő után ez visszacsap!Amikor nem csak a környezetünk unja meg,hanem a szülőknek is kezd elegük lenni ebből.Ez persze nem azt jelenti,hogy nem szeretik a gyereküket ugyanúgy,csak éppen nem mindig tudnak mit kezdeni a dologgal.Így sokkal ingerültebbek lesznek és megpróbálják máshogy kezelni Őket.Persze a gyerek ilyenkor úgy érzi,hogy nem lehet beszélni a szülőkkel.De kérdem én,Te mindig úgy válaszolsz anyukádnak,hogy az neki tetszik?A kommentjeidből ítélve kizártnak tartom!Akkor miért lepődsz meg azon,hogy néha anyud is máshogy beszél veled,mint ahogy az neked tetszene?!Főleg,hogy mondod,rendszeresen fáradt és ingerült.Amit most még el tudsz képzelni a felnőttek napi problémáiról az csak a töredéke annak,ami valójába van.Ezt majd csak sok év múlva fogod igazán megérteni,hidd el még messze nem tudod.Persze nagy szükséged van most a megértésre,de neked is tudni kell alkalmazkodni mások hangulatához.No és persze a saját kitöréseidet kordában kell tudnod tartani.Lázadó időszakot élsz,ez természetes.Nem könnyű ezt felnőttként megpróbálni fékezni.Természetes,hogy anyud félt,aggódik érted.Lehet elmondtad már neki többször,hogy nem akarsz szexelni a barátoddal,de természetes,hogy aggódik ahogy az idő múlik.Hiszen egyre régebbóta vagytok együtt,egyre több mindent engedtek meg egymásnak a barátoddal.Persze nem jó amit tesz,hogy fenyeget téged,de hidd el anyud sem mindig tudja mi a legjobb.Ő sem tökéletes,mint ahogy senki.Ettől még ugyanúgy szeret és próbál megtenni érted mindent,csak Te ezt jelenleg máshogy látod.Mennyi idős a testvéred?Lehet vele nem élt át ilyen korszakot,vagy Ő nem pasizott be ilyen hamar,így nem kellett ez miatt aggódni.Tényleg sokon elhanyagolják a tanulást ez miatt,így gondolom csak ezt szeretné megelőzni,ha nem is a legjobb módszerrel.Légy Te is türelmesebb és megértőbb.Érezzétek jól magatokat a barátoddal is!Vele sem osztod meg a gondjaidat?Neki sem beszélsz róla?Amúgy Ő milyen tanuló,illetve mit gondol róla anyud?Az is lehet,hogy félt,hogy rossz hatással lesz rád.Apudról sem írtál semmit.Veletek él?Ha nem,akkor van valakije anyukádnak?Ez is rengeteget befolyásolhat.Az is lehet (persze ez is csak egy lehetőség,nem azt mondom,hogy így van) most,hogy azt látja Te már kezdesz nagylány lenni,számot vetett az eddigi életével és nincs megelégedve vele.Esetleg a párkapcsolatával.Lehet magányos.Néha bújj oda hozzá,ülj az ölébe és öleld meg.Mutasd ki neki,hogy Te igenis szereted és szükséged van rá.Az nem megoldás,hogy nem akarsz beszélni vele és eltávoldtok egymástól.

No látod,tudsz Te szépen is válsazolni!:)Nehéz időszakot élsz most az biztos,de hidd el hamar túl lesztek rajt.Valószínű anyud úgy érzi a nevelésed csak az Ő nyakába szakadt,mivel apud nem szól bele semmibe.Az Ő szempontjából érthető,hogy félt,pláne ha motoroztok,hisz rengeteg baleset történik.Az is érthető,hogy Neked ez tetszik,gondolom nem sok barátnődnek adatik meg,hogy a pasijával motorozzon.:)Amúgy is nagyon jó érzés,én is mindig imádtam,14 évesen jogsi nélkül mentem amerre tudtam,menekültem a rendőrök elől a földesutakon,stb....,jó kis kalandok voltak!Most viszont a lányokat félteném ettől,hisz nem vagyok ott,nem látom,hogy mennyire felelősségteljesen vezetnének.Persze nem tiltanám nekik,de nagyon aggódnék,míg Ők nagyon élveznék.Hidd el anyudnak ez ugyanolyan nehéz időszak,mint Neked!Nemrég még az Ő kislánya voltál,most meg viszonylag hirtelen "nagylány" lett belőed.Nem olyan egyszerű kezelni ezt a viszonylag hirtelen változást.Ez nem azt jelenti,hogy nem bízik benned,mert akor nem is engedne el vele.Egyszerűen teli van kérdésekkel,aggodalommal.Fél,hogy kicsúszol a kezei közül,ami természetes,csak túl gyorsan jött.Próbálj meg türelmesebb lenni Te is vele és ha ideges öleld át szorosan.Szavak nélkül néha sokkal könnyebb megnyugtatni valakit és átadni az érzéseinket.Ő sem tudja elmondani nekd mi játszódik le benne mostanában.Kitartást Nektek!Írj nyugodtan ide ha úgy érzed beszélni akarsz valamiről.Mindenki kap negatív kritikát is ez természetes.Ha nem robbansz rá és nem reagálsz elutasítóan ezekre,akkor nem lesz belőle ilyen vitaoldal,mint ennél a kérdésnél.Én ilyenkor el szoktam gondolkodni azon,hogy mennyire igaz rám a negatívum.?Ha igaz,akkor megpróbálok rajt változtatni,ha nem,akkor meg elengedem a fülem mellett.Itt meg főleg,hisz senki nem ismeri a másikat,csak véleményeket írunk,amit csak a kérdésekből és a leírt tényekből merítünk.Nem kell mindenkivel egyetértenünk,de reagálni sem érdemes minden nem tetsző válaszra.Emberek vagyunk,mindenki másként látja a dolgokat.Mindig próbáld meg a másik szemével nézni a dolgokat.Szóval kitartást és önuralmat kívánok Nektek.Hidd el hamar túl lesztek ezen.Csak beszéld ki az érzéseidet mindig,különben csak őrlődsz magadban.Ha nincs kinek hát írj ide.:*

Szió. én 21éves vagyok,és belelátok a helyzetedbe,és nagyon sajnállak.Hát őszintén nem is tom mi lehet a probléma anyuddal.Lehet h csalódott vagy elhagyta vki,vagy nincs vmi a hátterébe? És lehet rajtad tölti ki. Nálunk is volt/van ilyen.és ilyenkor én mindig elakarok menni költözni itthonról.Ha beszélni akarsz vagy vmi problémád van,nekem nyugodtan irhatsz:) kat@freemail.hu. remélem ugy alakul ahogy te szeretnéd.(talán üljetek le megbeszélni .mond el neki mi bánt.szia