A párom gyereke hozzánk fog költözni, mi legyen velünk?
Tudom, hogy önzőnek tűnök, de nem érdekel. 2 éve vagyunk együtt, 1 éve nálunk élünk. A párom volt felesége most külföldre költözik de a gyereket nem viszi mert az új pasija, akivel megy, nem engedi. Én viszont még fiatalnak érzem magam az anya-szerepre, szeretnék élni, szórakozni.
Szeretem a páromat és a fiát is, de ez hirtelen kicsit sok.
Ti mit tennétek?
Én 24/L, ő 27/F a kisfiú 3 éves lesz nyáron
ha szeretnél élni szórakozni akkor nem kellett volna gyerekes férfit választani
Senki nem bántott volna azért , ha nem jössz össze vele, mert gyereke van.
Szerintem mond el a párodnak, hogy kicsit sok lett a gyerek, mert te még szórakozni akarsz, majd ő megmondja, hogy mit tegyél.
Sztem 24 évesen nem baj ha még élni szeretne. Jó tudta h van gyereke a párjának,de gondolom nem élt velük,és ez így sok egyszerre. Egyik napról a másikra egy 3 éves kisfiú anyukája lesz.
Kérdező lehet hogy csak ez a kezdeti aggodalom,idővel megszereted a kisfiút és olyan lesz mintha mindig is veled lett volna
Igen, nagyon kicsi volt a gyerek. A nő terhesen csalta a páromat, aki elhagyta. A kisfiú sokat van nálunk, járunk erre-arra, ezzel nincs bajom. A felelősség részével van. Hogy nem a jó fej mostoha leszek, aki állatkertbe visz, hanem a gonosz mostoha aki rámszól a boltban mert mindent meg akarok venni. Pedig ha ezt így bevállalom, akkor nem lehet mindig csak a párom a szigorú én meg mindig az engedékeny.
Amúgy kb 17 éves korom óta dolgozok tanulás mellett. Most jutottam el odáig hogy van jó állásom, ezért most van időm, pénzem és energiám bulizni.
Én megértelek, tényleg nagyon fiatal vagy még.
Viszont, mivel a párod a gyerek apja, neki első kell, hogy legyen a kisfiú. Ha (amúgy érthetően) nem tudsz megbarátkozni a helyzettel, akkor valószínűleg jobb, ha szétmentek. :(
Jól gondold meg, hogyan döntesz, ha most felvállalod, az mellett még hosszú évekig ki kell(ene) tartanod.
Gondolj bele: adott egy 3 éves gyermek, aki eddig nem is igazán ismerte a papáját, mert nem élt velük. Akit eddig imádott, az egyetlen édesanya, most hirtelen elhagyja őt. Hatalmas törés ez egy kicsit nagyobb gyermek életében is, nemhogy 3 évesen.
Elkerül a papához, ott talál és megszeret egy pótmamit, aki később, pár hónap, vagy éppen 1-2 év után szintén eltűnik az életéből. Ha most rosszul döntöl, ez lennél te! Mit gondolsz, mekkora törés lenne ez a gyermek életében?
Ne csak magadra gondolj, amikor döntesz, gondolj a gyermekre is!!!!
Azért más, ha az ember akar gyereket, készül rá, végigéli a terhességet és úgy lesz gyereke, meg megint más, ha "holnaptól van egy 3 éves gyereked".
Férfiaknál eleve más, ha gyereke van, mert többnyire az anyával él a gyerek, gondolom amikor összejöttek még nem arról volt szó, hogy "van egy gyerekem, aki most heti pár alkalommal szerepel az életünkben, de két év múlva már mi fogjuk nevelni". Ez a része érthető módon felkészületlenül éri a partnert.
Hozzánk is idekerült a férjem gyereke, de ő már kamaszkorban (szintén külföldre ment az anyja, de a gyerek nem akart menni vele). Azért egy kamasszal már más, sokkal kevesebb energiát igényel, őt már nem kell etetni (mármint a szájába pakolni kanállal), illetve ha egy délutánra egyedül van hagyva, akkor maximum örül neki. Szóval hiába kaptam én is egy gyereket így, teljesen más szitu, mint egy kicsi, akinek minden lépésére kell figyelni és pár percre se lehet egyedül hagyni.
Nekünk azért könnyebb volt, mert ha két napra elutaztunk, akkor elég volt pénzt itthon hagyni, ha bármi gond volt, tudott a gyerek telefonálni, de ilyenkor inkább örült, hogy övé a ház, meg elfoglalta magát a barátaival.
Mikor összejöttetek, már megvolt a gyerek, ezzel számolnod kellett volna. A gyerek nem hörcsög - mert a jelenlegi pár allergiás rá, kidobom. Bár undorítónak találom, hogy a tulajdon anyja ezt tette vele. Még az apja is hagyja cserben azt a pici gyereket? Hát remélem, ő legalább a gyermekét választja, nem a párját.
Ha nem tudsz megszokni - megszöksz. Ezt tudom javasolni. Én nem lennék olyan szemét, hogy választás elé állítanám. Az anyja már így vagy úgy, de lemondott róla, legalább az apukája maradjon meg neki. Ha pl. nem lenne édesanyja, elvárnád, hogy a párod intézetbe adja, vagy mi?
"na. azért ne ekézzük a kérdezőt, nem ő volt felelőtlen, nem ő szült gyereket, akit most mégsem akar nevelni. csak beleszeretett egy férfiba, akinek van gyereke (amúgy elég gyorsan és hamar jöttél a képbe, az a baba 7-8 hónap körüli volt, amikor az apukája hozzád költözött?) és most velük fog élni. azért ez egy merőben új helyzet, lehetnétek ti is egy kicsit empatikusabbak"
Ez eddig oké, de mikor összejött vele, gondolnia kellett volna, mivel jár ez. Ha nem is arra, hogy a gyerek anyja lelép a pasijával, akkor arra, hogy történhet valami, hogy a férfi mégsem csak hétvégi apuka lesz, hanem ő fogja nevelni. Pl. ne adj Isten valami történne az anyával. Az ilyenekbe bele kell gondolni, ez nem az ördög falra festése, hanem tények. Attól, hogy nem az apuka nevelte, még ott a gyerek.
Én eleve az ilyenek miatt nem kezdenék gyerekes pasival. Nem utólag kéne visszatáncolni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!