Csak én nem bírom a "Párom" szót?

Nekem a barátom tetszene, de az nem mindig egyértelmű.

A szerelmem se rossz, de így kimondva egy kicsit nyálas.

A párom elméletileg megfelelne a célnak, rövid, egyértelmű, sőt, még szép a jelentése is (egy párt alkottok, kiegészítitek egymást, ő a másik feled...stb), de valamilyen rejtélyes okból én sem szeretem.

A legszimpatikusabb megoldás a keresztnév. Egymás közötti megszólításként is, és akkor is, ha másoknak beszélünk róla.

A névválasztásom megmutatja, hogyan vélekedem a kérdésről :)

Nem tudom, mi a baj a barátom/barátnőm kifejezéssel. A több, mint 50 éves apámnak is barátnője van.

Barátnő/Barát, Menyasszony/Vőlegény, Feleség/férj. Punktum.

a párom kicsit művi, meg esetlen, és igen, a zokninak is van. a kedvesem erőltetett, a szerelmem bizonyos szituációkban túl pátoszos és oda nem illő, a fiúm/pasim/csajom/csávóm egy bizonyos kor után röhejes, ahogy az asszony/uram szerintem avitt, 50 év alatt senkinek sem ajánlanám, az élettársam pedig túlságosan hivatalos és érzelemmentes:). akkor mi legyen?

én kedvesemeztem régen, most páromozok. egyiket sem érzem teljesen magaménak, de ez az összes, a magyarban fellehető variációra igaz e témában.

valahogy meg csak hivatkzni kell rá, nem hívhatom a leendő üzletfelemnek is a keresztnevén

"Barátnő/Barát, Menyasszony/Vőlegény, Feleség/férj. Punktum."

Ha már gyermekünk van de még nem volt eljegyzés,viszont nagyon régóta együtt vagyunk az melyik szakasznak nevezhető?