Hova vezet a csóróbb fél részéről egy kapcsolatban a hatalmas anyagi különbség?
Alapfelállás: a párommal komoly kapcsolatom van.Még nem élünk együtt. De tervben.
Csak a mostani helyzet alapján szeretnék meglátást kapni.
Tekintve, hogy kezdetben nem ilyenek voltak a tényezők.
Nos a párom jelenleg kb 8x-osát keresi az én béremnek.
Anyagi segítséget elvi okaiból soha nem kapok (nem is várom, mielőtt bárki arra akarni kilyukadni, hogy a pénze kell)
A problémám az, hogy pl amikor beteg vagyok a gyógyszerre szabályosan spórolnom kell, rendszeresen anyától kérek kölcsön, stb mindeközben a párom 3 kocsi megvételét tervezi, meg mindenféle hobbijának a finanszírozását.
Nem sajnálom tőle, nem vagyok irígy.
Csak valahol rosszul esik látni amikor én minden centet egymásra pakolgatok a spórolással, hogy más az ablakon dobálja ki és mindez a saját párom, nem egy idegen, nem egy ismerős, nem egy szomszéd, hanem a nagy ő, akivel majd élek.
Előtte próbálom álcázni, hogy nekem milyen nehéz néha, észrevettem, ha panaszkodom, hatalmas ellenszenvet váltok ki vele. Így hát ha éhesen alszom is el, hozzá csak a mosolyom jut el.
Aki bele tud gondolni a helyzetembe, kérek reális meglátásokat.
fogalmazzunk úgy: amikor feltettem a kérdést bizonytalan voltam abban, hogy össze kell e ilyennel állni.
most még bizonytalanabb lettem. sőt.
válasza:"ettől a helyzettől is valahogy csak saját magamat láttam sötétebben, hogy én nem vagyok sikeres, stb, nem érek fel őhozzá"
Amiatt van, amiket mond Neked Rólad (ajánlom olvasásra, megvételre: Szavakkal verve c. könyvet, alapmű!), és ahogyan vélekedik Rólad (merthogy a kedvesi kapcsolatnak az az APROPÓJA, hogy valaki nagyon, nagyon tetszik nekünk, nincs ellene semmi kifogásunk - de őneki csak kifogása van Ellened, amiket naphosszat sorol... kérdezd meg őt: ha nem tetszik bennem ez sem, az sem, akkor miért akarsz barátnődnek?)
Jogod van szóbeli erőszakoskodás nélkül élned!
ilyesmit már kérdeztem tőle, hogy ha ennyire lenéz miért van velem?
de persze az ezelőtti meg meg ezutáni témákra reagálta csak, erre nem ad választ.
ahogy többször kikerüli a hasonló kérdéseimre a válaszadást.
pl az ilyenekre, hogy: miért nem hiszel nekem?
vagy arra hogy miért a hibát keresd mindig bennem?
vagy arra hogy miért neked áll feljebb mindig?
vagy arra hogy miért nincs más értelme annak amit ezzel mondassz, azon kívül, hogy megbánts?
ilyenekre még soha egyszer sem válaszolt. mindig témát terel
válasza:A felsorolt kérdéseidre egyetlen választ tudna adni: mert még elviseled. Tényleg akarnád ezt hallani?
Addig tűröd a viselkedését, míg teljesen lenullázza az öntudatodat, sajnos tisztán látszik, hogy mellette maradsz.
válasza:"ilyesmit már kérdeztem tőle, hogy ha ennyire lenéz miért van velem?
de persze az ezelőtti meg meg ezutáni témákra reagálta csak, erre nem ad választ."
Én tudom a választ:
Hatalomfosztottsági érzéssel él, és csak akkor kerül érzelmi egyensúlyba, ha valaki mást megsemmisíthet. Ezt teszi Veled nap mint nap, ez kell a lelki egyensúlyához.
"kikerüli a hasonló kérdéseimre a válaszadást. "
Ez is a szóbeli bántamazásnak egy fajtája, majd a könyvből meglátod.
„A felsorolt kérdéseidre egyetlen választ tudna adni: mert még elviseled. Tényleg akarnád ezt hallani?
Addig tűröd a viselkedését, míg teljesen lenullázza az öntudatodat, sajnos tisztán látszik, hogy mellette maradsz.”
Érdekes, hogy van, akinek arra van szüksége, hogy a párján hatalmaskodjon.
Nem látszódhat tisztán, hogy mellette maradok, mert ezt nem áll szándékomban egy életen át tűrni. és el sem tudom képzelni így az anyaságot, az öregkort. Habár öregen lehet nem lenne már ilyen
„Hatalomfosztottsági érzéssel él, és csak akkor kerül érzelmi egyensúlyba, ha valaki mást megsemmisíthet. Ezt teszi Veled nap mint nap, ez kell a lelki egyensúlyához.”
Miért pont ilyenbe botlok, amikor úgy megyek el évekkel ezelőtt a randira, hogy „ez az utolsó dobásom, meg akarok állapodni”
„majd a könyvből meglátod.”
sok könyvet olvastam már a lelki terrortól kezdve, a nő, a férfi, meg hasonló párkapcsolatelemző könyveket. Lehet ezt is elfogom. Csak sajnálatos, hogy ilyeneket „kell” „tanulnom” az élettől.
válasza:"nem áll szándékomban egy életen át tűrni. és el sem tudom képzelni így az anyaságot, az öregkort."
Bocs, de van egy olyan sejtésem, hogy egy ilyen ember mellett nemigen lehetne megélni az öregkort...legalábbis ép ésszel nem...
Aki meg gyereket szül egy ilyennek...hát...az meg is érdemli.
válasza:"öregen lehet nem lenne már ilyen "
A nagyszüleim házassága végig ilyen volt, 67 évig voltak együtt. A vége az lett, hogy nagymamám belehalt. Mikor beteg volt, nagyapámat ez annyira feszültté tette, hogy már nem csak ordibált és szidalmazta, hanem edényeket vagdosott hozzá.
válasza:"Csak sajnálatos, hogy ilyeneket „kell” „tanulnom” az élettől.
"
Mindannyian ezt tanuljuk, patriarchális társadalomban élünk, és ez ide vezetett. Ez az örökségünk.... Most kezdődik még csak, hogy a nők tömegesen visszautasítják ezt a bánásmódot....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!