Gyereket ne vállaljak, vagy egyetemre ne menjek?

(ez most kicsit durván fog hangzani, előre is bocsi)

Tegyük fel, hogy nem mész egyetemre, lesz 2 gyereked, utána a férjed elveszti a munkáját vagy neadjisten beteg lesz vagy bármi más történik vele, ami miatt nem tud eltartani titeket. Lesz lehetőséget olyan munkát találni, amiből el tudod tartani a családot, vagy van annyi félretett pénzetek, amennyiből fel tudod nevelni a gyerekeidet? Ha nem, akkor inkább az egyetemet válaszd, a családod nyaggatására meg ne hallgass, a gyerek nem olyan, hogy "a szomszéd Mariskának már van, akkor neked miért nincs, kislányom?" Semmi gond nincs a 30, 40 fölötti gyerekvállalással, a legtöbb ismerősöm 30 alatt nem akar, nekem mindig fura itt GYIKen az ellenkezőjét látni.

Hát szerintem a 28-29 éves kor, még egyáltalán nem idős. Különben is, miért kell foglalkozni azzal, hogy milyen korúakkal vagy? Én nagy ívben lesz-arnám, nekem ez így jó, és én akkor is elvégzem a fogorvosi egyetemet. :))

Szerintem semmi probléma nincs a korral, ha 35-36 évesen végzel, akkor sem vagy még öreg, előtted az élet! :))

Szerintem vállaljatok gyereket, utána pedig menj egyetemre . És így legalább mindkét álmodat megvalósítod. :)

Én előbb a gyereket vállalnám. 2éve jelentkeztem egyetemre, de mikor megtudtam, hogy terhes vagyok nem mentem el a felvételire, mondván hogy nem lenne idő a picire. És jól is tettem. Most másfél éves és még mindig szüksége van rám. Persze tudok mostmár!!! mellette tanulni napi 1-2 órákat (le tudtam rakni a nyelvvizsgám) de ennél több nem megy. Mert nemcsak a baba veszi el az időt, hanem a háztartás is. Én most 28vagyok. Úgy vagyok vele, hogy a tanuláshoz sosincs késő, ha majd időm és pénzem lesz visszaülök a padba, de addig más a feladatom. Én nem mernék 35évesen vagy afelett gyereket vállalni. Mi van ha nem jön össze elsőre? Persze 38évesen is szülhetsz, de majd 60leszel amikor ő meg 22éves. Nyugdíjba mész, amikor támogatnod kéne.

Engem későn szült anyum nem bánom, de most hogy itt vagyok a picivel látom rajta hogy már öreg-64éves (hiába fitt), míg anyósom 53éves és sokkal jobban bírja a strapát :) Meg aztán ha 35-40évesen szülsz, hány éves leszel, amikor unokád születik? Főleg ha a te gyereked is így gondolkodik? 70-75??? Azért ez elég meredek, nem?

Szóval én a helyedben vállalnám a gyereket, aztán utána 35évesen még mindig építhetsz vígan karriert

"Gyereket vállalnék, és mikor 1 éves, jelentkeznék az egyetemre. Ha nem így döntesz, szerintem nagy eséllyel az lesz a vége, hogy ez a kapcsolat ellaposul, szétmentek. Ott lesznek a korodbéli csoporttársak, akik nem lesznek 40x évesek az egyetem után sem, akik felett nem szaladt el az idő. Attól is függ, mennyi idős a kapcsolat?2-3 évesre még nem is érdemes ennyire alapozni. Ha meg már 6-7, akkor itt az ideje a családalapításnak, ritka az olyan kapcsolat, ami fennmarad 10-15 évig gyerek nélkül, amikor lehetne."

Magyarul szerinted a kapcsolatokat csak a gyerek tartja össze és gyerekkel kell biztosítani, hogy ne szakítsanak a párok? Most komolyan? Meg felnőtt emberek szerinted 2-3 év után nem ismerhetik egymást annyira, hogy tudják lehet-e komolyan tervezni, vagy sem?

A legnagyobb hülyeség, hogy ha nem szül és úgy megy egyetemre, biztos ellaposodik a kapcsolatuk, és szétmennek, mert ott lesznek a csoporttársai, akik nem múltak el negyven évesek. Azt se tudod a férje vagy vőlegénye vagy mi, micsoda, meg ha már most 25 éves nő, aki gyerekvállaláson gondolkodik, meg férjhez megy, akkor biztos a 18-19 évesek társaságát olyan üdítőnek fogja tartani, hogy sokkal jobban megérti majd velük magát, mint a tulajdon férjével? Én normális időben kezdtem az egyetemet, de 16-17 éves koromban már letudtam azt a korszakomat, hogy egyetemistákkal mászkálok, nekem az egyetem utána már arról szólt, hogy bemegyek, meghallgatom, megnézem, és hazamegyek. Nem az uncsi, csak a könyveket ismerő csaj voltam, szimplán valahogy nem éreztem szükségét, hogy a kialakult baráti kapcsolataimat és életemet megváltoztassam, és átalakítsam, csak azért, mert történetesen beraktak 20 másik 19 éves mellé egy csoportba. Annyi volt a kapcsolat köztünk, hogy bent az órák között beszélgettünk, vagy jegyzeteket cseréltünk. Ha idősebb lettem volna, akkor végképp meg sem fordult volna a fejemben, hogy ezek a 7-8 évvel fiatalabb gyerekek milyen izgalmasak a jelenlegi életemhez képest. Furcsán gondolkodsz te nagyon.. Lehet neked kimaradtak dolgok az életedből, de mikor egy idősebb ember egyetemre kezd járni, az azért megy oda, hogy tanuljon, nem azért, hogy barátkozzon, meg "korabeliek" társaságában legyen, ami már most sem állja meg a helyét a kérdező esetében.

A gyerekhiány meg azért csesz szét legfeljebb egy kapcsolatot, mert az egyik akar a másik meg nem. Egyáltalán nem. Nem azért, mert majd később lesz gyerekük. Az inkább egy nőnek okoz gondot, szerintem azért kivételes az olyan férfi, akire rájön a szentimentalizmus és képes elhagyni a tökéletes kapcsolatát meg életét, csak azért, hogy valahol hátha kicsit hamarabb csinálhat egy gyereket.