Mit tennél, ha te finanszíroznád a gyereked egyetemi tanulmányait, és közben kiderülne, hogy a gyereked tojik az egyetemre, tárgyak nagy rézéből már az első vizsgákon nem ment át, mert tanulás helyett a gép előtt ült, mások idegeire ment?

Átvitt értelemben:

Nyitsz a gyereknek egy lekötött betétet, amire havi fixet utalsz.

De ám! Azt veszed észre, hogy nemhogy több lenne a számlán a pénz, hanem inkább fogy. Tennél be még pénzt?

Az egyetem is ilyesmi. Ha nem térül meg a belefektetett pénz, magyarán nem tanul, nem érdekli a gyereket, akkor szerintem hagyd a csudába.

Esetleg adj ultimátumot.

Vagy tanul, vagy dolgozik. Döntse el maga!

Hát én azért elgondolkodnék előbb valamin: miért tanult tovább a gyerek, és miért ott? Csak mert sok ilyen ismerősöm van, akit nem érdekel a szak, inkább tanult volna más szakon, vagy szakmát, de anyuci-apuci erőltette a dolgot. Ez esetben az egyetlen, aki hibás, az a szülő.

Elbeszélgetnék vele, hogy miért nem érdekli, hogyha nem ezt, akkor mit akar csinálni? Ha látnám rajta, hogy egy másik szakon szívesebben tanulna, akkor megadnám rá a lehetőséget, ha ott se teljesít, akkor viszont azt mondanám, oldja meg maga.

Az első pár vizsgám nekem sem sikerült anno, kicsit be is punnyadtam a csalódottság miatt, aztán csak sikerült talpra állnom, és megszoknom, hogy mit hogy kell csinálni. Szerintem adj neki még egy fél évet, akárhogy is, hátha neki is leesik a tantusz, és talpra áll.

Persze ha semmire nem mutat semmi hajlandóságot, akkor megmondanám neki, hogy még két hónapot kap, aztán menjen, ahova akar/tud isten hírével, két hetente vasárnap szívesen látom otthon. :D