Hogy mondjam el anyáéknak, hogy nem akarok egyetemre menni?
16 éves lány vagyok,de anyáék folyton azzal nyaggatnak,hogy nekem a egyetemre kell járnom és hogy az mennyire nekem való és hogy milyen jó lesz majd.
De engem ez egyáltalán nem érdekel,már rosszul vagyok,ha szóba kerül a téma,azt sem tudom,hogy mit szeretnék csinálni.
Nyár óta vigyázok egy most 15 hónapos kislányra hétköznap délutánonként és hétvégente is néha(hétköznap 3-6 vagy 7-ig vagyok ott,amíg az anyukája és az apukája a szabadidejét tölti,hétvégente néha egész nap,néha csak esténként).
Úgy érzem,hogy ez nekem tökéletes állás,mert nem fáradok el annyira,a kislány sem egy hisztigép,eddig 2-szer sírt,amikor vele voltam,elég sokat keresek vele és szinte semmi megerőltetőt nem kell csinálnom,csak játszani a kislánnyal,megetetni(ami nem túl bonyolult,mert csak üveges ételt eszik),sétálni menni vele és elaltatni.
Gondolkoztam azon,hogy talán lehetnék óvónő,ezért megkérdeztem az egyik ismerősünket,aki óvónő,hogy milyen...
Azt mondta,hogyha még egyszer pályát választhatna,akkor nem ezt választaná,mert tönkre mentek az idegei a folyamatos zaj mellett,nem becsülik meg a munkahelyén és keveset keres.Szóval az óvónősködésről letettem,mert most keresek majdnem annyit,mint az ismerősünk a főiskola elvégzése után.
Tegnap,mikor a kislány anyukájával beszélgettem,akkor mondta,hogy ha nem járnék suliba,akkor szívesen alkalmazna egész napra,nem csak délutánra,mert én vagyok az első olyan bébiszitterük,akivel imád lenni a kislány és Ők is megbíznak bennem.
Ezért elgondolkoztam azon,hogy talán a gimi befejezése után dolgozhatnék náluk egész nap.
és arra nem gondoltál, hogy az a gyerek egyszer fel fog nőni?
akkor hova mész dolgozni iskola nélkül?
Nem örökké akarom ezt csinálni,csak addig,amíg ki nem találom,hogy mit szeretnék csinálni.
Maximum 2 évet akarok kihagyni.
A bébiszitterkedés inkább csak másodállásnak jó. Másrészt a gyerek majd óvodába/iskolába fog járni és akkor már nem lesz rád szükség.
Az óvónősködés meg.. nem biztos, hogy a te idegeid is tönkremennének. Az ismerősötök rosszul választott, de az összes óvónő akit ismerek nagyon szereti a munkáját.
Gondolkoztál már azon, hogy pl alsós tanárnő legyél?
Problem?....ez amúgy tipikusan azok szövege, akik nem jártak soha egyetemre.
Nem csak papírt kapsz, hanem tudást, gyakorlatot, tény hogy vannak büfé szakok, de azért ennyire felesleges általánosítani.
És az államilag támogatott szakokon nem kell tandíjat se fizetned, a kollégiumok sem vészes árúak (nálunk kifejezetten olcsó)....az tény hogy nem olcsó mulatság, de azért nem kell gazdagnak sem lenni hozzá.
Attól függetlenül, ha valaki végképp nem kar egyetemre menni, az tényleg inkább nézzen egy hozzá illő szakmát.
De 16 évesen még tényleg van legalább 2 éved eldönteni mi akarsz lenni....de erre a bébiszitterkedésre egy családnál sztem nem a legjobb alapozni.
15 hónaposan az én gyerekem is áldott jó gyerek volt. Most már 2 éves múlt, beköszöntött a dac és a hiszti korszaka. Szerencsére nálunk ritka a hiszti, de nem egy leányálom kezelni. Pár hónap múlva sírva menekülsz majd ettől a 'munkától'.
A kérdésedre válaszolva, ha pár év múlva sem akarsz egyetemre járni, akkor odaállsz anyukád elé és megmondod neki, hogy mit szeretnél. Én sem végeztem egyetemet sem főiskolát, de még nincs késő nekem sem. /Én pék-cukrász vagyok, aztán érettségiztem és elvégeztem a technikusit. Mondjuk nekem nem erőltettek semmit, magam választottam mindegyiket/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!