Megcsaltam a férjem az új kollégámmal! Elmondjam neki? Nem akarom hogy elhagyjon!

"Akarnád-e hallani vagy sem?"

De így is csak azt tudja meg, hogy ő mit akarna, hogy a férje mit, azt nem tudja.

Én szeretném, ha elmondaná a férjem, ha megtenné.

Ugyanis aki csal, az bűnös. Aki bűnös, annak nincs joga dönteni, hogy úgy tesz, mintha mi sem történt volna.

Mindenkinek joga van tudni a teljes igazságot, és annak ismeretében dönteni. Én nem szeretnék egy hazug boldogságban élni.

És tulajdonképpen miben merül ki az, hogy "jól megvagytok" a férjeddel? Azt írod, alig van otthon, hogy meghízott (azaz külsőre nem tetszik annyira már), hogy nem jó a szex...

Csak mert ha olyan jól meglennétek, akkor nem mész félre, hanem összeszorítod a fogad, és ellenállsz és lehetőség szerint elkerülöd a kollégát. Igazából akármit mondasz (mert elég bőszen magyarázkodsz itt szépen, majd csúnyán, majd megint szépen...), Te megcsaltad a férjed. Mondd el neki az igazat! Ha meg valóban annyira megörjít a kollégád, akkor menj, bútorozz vele össze, legyenek gyerekeitek! Csak azzal vigyázz, hogy idővel vele is rutinná fog válni a szex, felszed magára pár kilót, stb. Vagy ha nem tesz lapátra a férjed, akkor viselkedhetsz úgy, mint egy felnőtt ember, aki vállalja azt a hűséget, amit a házassággal megfogadott. Csak mert ennyi erővel mindenki virágról virágra repülne pár éves ciklusokban. Hidd el, nem az a jó ember, akit nem ér kísértés, hanem aki erős tud maradni, és nem a pillanatnyi biológiai szükségletei vezérelik a tetteit.

Azt még megértem, hogy nincs otthon nem törődik veled annyit, de hogy felszedett magára pár kilót ez hol ok a megcsalásra?

Szerintem ne mond el neki , abban az esetben ha meg tudod ígérni magadnak (és be tudod tartani), hogy soha többé nem teszel ilyesmit. Másrészt mond el a férjednek hogy milyen rosszul esik, hogy keveset foglalkozik veled, és utána legyél olyan jó feleség és nő és akármi, amilyen csak tudsz, elvégre beleszartál 10 év házasságba.

Persze mindezt csak akkor ha szereted.

Nem akarlak megbántani, mert nem látom át a telses helyzeted.

De az én párom is 8 évvel idősebb, mint én, és 5 éve vagyunk együtt. A párkapcsolatunk ELEJÉN 2 évet külföldön dolgozott, hogy nekünk jó legyen. De nekem még csak meg sem fordúlt a fejemben, hogy megcsaljam. Pedig nekem is lett volna alkalmam számtalanszor elcsábulni.

De a problémáinkat együtt, és nem mással oldottuk meg.

23L

azért van a szád másodsorban hogy beszélj vele."

másodsorban :D

Amúgy teljesen osztom bánomisén véleményét.

Igen, elsősorban evésre!! :D rossz az aki rosszra gondol ;-)

Nem szabad általánosítani, 30 év körül vagy 18, netán 50 év körül is mindenkinek megvan a maga fogalmazási stílusa, ami vagy ilyen vagy olyan, korra az írásból nem mindig jössz rá, hacsak nincs tele a szöveg csupa ilyenekkel, hogy : "pfff.." vagy nem w-vel írja a sima v betűt. Mert ha így írna, valóban nem saccolnám többre, mint 14, aki unatkozik. De a kérdező fogalmazása egy átlagos felnőtt írása, semmi kamaszos nincs benne, miért ne lehetne 30?

Más: még a filmek is tele vannak az effajta szituációkkal: gazdag, vezérigazgató, elhízott férj, a feleség meg fiatal, és szintén fiatal pasasokkal dug félre. Válni nem akar, mert hát a pénz amit vezérigazgató úr hazahoz, az kell, de mivel a szex is kell, ezért azt azért gusztább helyeken keresi. És nem csak filmekben, hanem az életben is. Én azt mondom, ha egyszer előfordul, lesz ez még így se, az első megcsalás a vízválasztó. Ha egyszer megbabonázott egy jó pasi teste, legközelebb is meg fog. De soha sem annyira, hogy a vezérigazgató urat elhagyja az ember lánya............mert hát pénz beszél, elhanyagolt kis asszonyka meg hallgat.....valaki másnak az ágyában :)

Hát.. én elmondtam a férjemnek, hogy együtt vagyok mással mellette és nem tudom hogyan döntsek. Ő mondta hogy mindent megtesz, hogy maradjak vele és dobjam a srácot, mert tudja hogy az ő hibája miatt történt meg ez (ami igaz is volt, de ez hosszú). Akkor szakítottam a sráccal de rá 1 héttel elköltöztem a férjemtől mert nem változtatott a dolgain. Mialatt külön voltunk, akkor is jártam valakivel, akivel csak azért szakítottam, mert a férjem megzsarolt. Aztán mivel anyámék nem bírták elviselni a gyerekemet, el kellett költöznöm, vissza a férjemhez mert nem tudtunk máshova menni. Az eredmény: békülés, de rabszolgasors. Ugyanis most parancsolgat nekem, semmit nem hajlandó megcsinálni (a szemetet sem hajlandó levinni), mindent nekem kell elintézni.... pedig elvileg tiszta lappal indultunk, én is elfelejtettem amiket ő csinált, de nem úgy tűnik hogy ő elfelejtette volna.

Szóval jól gondold meg, hogy elmondod-e vagy sem. Én korrekt módon mindig mindent elmondtam és csak sz*rt kaptam. Szerintem nem éri meg.