Kívűlállók véleményére lennék kíváncsi az adott helyzetről?
Férjem a testvére fiát odaengedte az üresen álló házunkba,miközben a szülők élik világukat (mindeketten új párra leltek pár éve és egyiküknek sem kell a zülött fiúk,oda nem engednék magukhoz a fiukat,hogy aztán ott éljen a nyakukon ) a 29 éves fiú munka nélkül italozással,kábítószerezéssel mulatja a napokat már évek óta.
A férjem fizeti a ház számlájait,sőt gyakran be is vásárol az unokaöccsének ,miközben az unokaöcsnek esze ágában nincs majd dolgozni ,mindig az országot szidja,hogy ennek az országnak ő nem dolgozik.
Mindig valamilyen indokkal még marad egy-két hónapot ,ezalatt persze a ház számlájait mi álljuk anyagilag neki,sőt mindig bevásárolunk neki,hogy éhen ne haljon.
A férjem váratlanul munkanélkülire került ,ám még így sem feledkezik meg szegény rokonról...azt mondta a kutyát sem lehet kitenni télen.
Én mondtam a férjemnek,hogy talán nekünk is van két gyerekünk,elsősorban értük vagyunk felelősek ,nem a link rokonért ,hogyan gondolja ,hogy tovább szívja a vérünket,mikor nekünk is átmenetileg anyagi nehézségeink vannak ?
Azt mondta a férjem ,hogy nekem semmi közöm ehez,mondtam neki addig nincs közöm talán amíg nem a mi megélhetésünk múlik rajta.
Én ezt nem bírom továb iszonyatosan megromlott a zűlött rokon miatt a férjemmel a kapcsolatunk,pláne most,hogy minden fillér számít,mert munkanélkülire került (még szerencse ,hogy nekem elég jó a fizetésem) és még így is védi a rokont,hogy hát a szüleire nem számíthat ,akkor nyilvánvaló nekünk kel gondoskodnunk róla.
Önhibájából került ilyen helyzetbe,hogy mással eltartatja magát szégyenszemre,undorítónak tartom az ilyen élősködést egy két gyerekes családfőn,én ezt egy életre nem tudom és nem is akarom felvállalni,még a válás is megfordult a fejemben a napokban,egyre mérgesebb,feszültebb a helyzet köztem és a férjem közt ez miatt.
Én vagyok a házisárkány,vagy valamennyire igazam van ?
2 éve ,akkor mentek szét a szülei,mindeketten az új párjaikkal vettek házat,egyikük sem akarja odaengedni a fiut ,évente 1-2 X találkozik csak a szüleivel akik sajnálkozásunkat fejezik ki,de egy szóval sem mondják,hogy fiam gyere hozzánk,nálunk elférsz.
Nekem nem az a legnagyobb baj,hogy a mi házunkban lakik,hanem az,hogy nem dolgozik,mi tartjuk el,mi fizetjük ki a számlákat.
1.Azzal, hogy nem fizet albérletet és rezsit, egy komplett fizetést adtok a kezébe--ezzel párhuzamosan egy komlett fieztésnyi pénz hiányzik a zsebetekből(a bevásárlásokat nem számolva)amiért ezt a lakást nem albérletbe adjátok ki, tekintve, hogy ott van.
2.Ő nem dolgozik ennek az országnak????Ennek az országnak is legkevésbé drogos élősködő hulladékokra van szüksége.A nagybátyja dolgozott ennek az országnak, és az abból kapott fizetésből tartja el.Most meg az állam fizeti neki a munkanélkülit amiből szintén ő van eltartva?Ha ez a pénz ebből a büdös országból van miért veszi el???
3.Nincs mit enni, de a kábszert mindig csak megoldja valahogy.
4.A legjobbakat kívánom, hogy a férjed helyzete csak nagyon átmeneti legyen, de mi van ha tartós?Ha erre kell berendezkednetek, akkor ezerrel kezdődhet a spórolás.
5.ÉS!Mi lenne, ha te váratlanul lebetegednél(Isten ments)egy kisebb de hosszabb gyógyulási idejű baleset érne(természetesen ettől is Isten ments)és kiesik a te fizetésed is.Akkor mi a koncepció?majd akkor is a szuper nagybácsi lesz?Jelenleg igenis egyedül tartod a fizetésedből a rokont, ha a kis pénzét nem haza adja, hanem rákölti.
6.Olyan nincs hogy a szüleinek nem kell, foglalkozzon vele más.Az én gyerekemet eltartja bárki(még nincs)????
7.A férjed hozzájárul hogy a gyerek egyre lejebb süllyedjen, mind morálisan, mind anyagilag.Amíg a férjed kiszolgálja addig az állapota nem fog változni/nem fog rajta változtatni.
8.Mi lenne ha a te részedről is jönne egy ilyen élősködő?Akkor kellene egy komlett fizetés a kettőre, és ti szépen nyomorognátok, mert a rokonok.....
Összeségében:utálom az ilyen f...ket, de szeretm az olyan jóembereket mint a férjed.A válást természetesen felejtsd el.Ha arra hivatkozik, hogy télen nem lehet senkit kirakni akkor, azt értesd meg vele, h jó de akkor tavasszal kell mennie.Ez végülis kompromisszum.Előre szólhat ős is a gyereknek.
Kicsit hosszú lett, de csak mert felrántottam magam.Bocs.
Folyamatosan próbálom vele megértetni,hogy ez nem megy így tovább ,hogy mi tartsunk el egy felnőtt embert,aki vígan élvezi ezt és nem is akar dolgozni menni,mondván ennek az országnak ő nem dolgozik.
A férjem képes inkább hónapok óta elviselni a mindennapi vitatkozásokat ezen,de akkor sem hajlandó eljjebb adnia z eddig is általa nyújtott anyagi segítséget.
Ott tartok,hogy mondtam,hogy költözzön oda az unokaöccséhez,én elválok,mert értse már meg,hogy nincs annyi pénzünk,pláne most,hogy munkanélküli lett ,hogy még egy felnőtt,munkaképes embert is mi tartsunk el(rövidesen kezd egy új helyen nagyon jó bérért ).
Nem jutunk semmire a veszekedéssel,nekem már csak ez az ötletem maradt,hogy akkor menjen és költözzön oda,ha már ennyire sajnálja,mi meg váljunk akkor el.
Azt mondja a férjem ,hogy én házisárkány vagyok,ert nem értem meg szegény rokont.
Ha jól értem a srác függő. Hát akkor a férjed ahelyett, hogy segítene rajta, inkább megöli.
Volt ilyen a családomban. Komplett rendser: A nagylány elköltözött ráált a drogra, két kishúga pedig otthon volt.
Az apa küldte a lányának pénzt, hogy ő segít, ő JÓ APA ő segít. Az apa is függő volt. Alacsony önértékeléssel, a pénzküldözgetéssel bizonyította, hogy ő segít a lányán.
Addig amíg a mentők félholtan kotorták össze a lépcsőházban, kishíjján meghalt valami szartól. Közben a család szétesett.
A férjeddel beszéld meg: Ha segíteni akar neki, akkor ne folytassa ezt. Ha meg akar tőle szabadulni, csak csinálja, majd belehal. Nincs sok 35-40 éves keménydrogos.
Beszélje rá a férjed egy bentlakásos elvonóra. Az segítség, nem ez!
"Ha arra hivatkozik, hogy télen nem lehet senkit kirakni akkor, azt értesd meg vele, h jó de akkor tavasszal kell mennie"
Így megy ez hosszú idők óta ,hogy mégsem teheti ki szegényt,most még nincs hová mennie,nemrég még márciust mondott a férjem,aztán tegnap már áprilist,hogy addig maradhat.
Maradhatna miattam tovább is,ha a számlákat fizetné.
Jól tudjuk,hogy soha nem lesz hová mennie ,mert a szülei bolondok lennének odaengedni magukhoz (anyu az új pasijával,apu az új csajával turbékolnak) .
Így az idők végezetéig is elmegy majd a dolog,mert soha nem fog dolgozni,soha nem lesz képes eltartani magát és hát szegényt mégsem tehetjük ki...hiszen még a kutyával sem tesz ilyent az ember.
Örök életünkre a nyakunkon fog maradni ,vagyis az én nyakamon nem,mert én inkább elválok.
"Beszélje rá a férjed egy bentlakásos elvonóra. Az segítség, nem ez!"
Nem egyszer próbált beszélni vele erről,de a fiúval nem lehet mit kezdeni,már a beszéde is furcsa a gondolkozása is le van lassulva,a tekintete is nagyon érdekes.
Azt mondja a fiú ez az élet neki már mindegy ,majd a következő jobb lesz talán.
Hiperaktív gyermek volt (most is az szerintem) és a hugát a szülei mindig dícsérték,magasztalták,a fiút folyton bűntették,nem foglakoztak vele,a férjem járt hozzájuk akkoriban mikor gyerek volt leült vele tanulni,majdnem sírva mesél a férjem arról amit a gyereknek el kellett viselni,hogy senki soha nem szerette a férjemen kívűl igazán ,mert a hiperaktivitás maitt nagyon mozgékony volt,komolytalankodott,bohóckodott mindig,aztán ahogy a szülei nem foglkaoztak vele a nem hiperaktív hugot viszont mindig dícsérték egyre romlott a fiú önbecsülése,egyre inkább már nem is kart megfelelni.
A szülei felelőssége egyértelműen,hogy idáig jutott a gyerekük.
Nehéz helyzet. A srácnak tényleg segítségre van szüksége, de nem ilyenre. Ülj le hárman beszélni vele, hogy szeretitek, segítetek neki, de neki is meg kell változnia. Segíts neki munkát keresni és adj ultimátumot, hogy vagy elmegy és elvégzi a munkát, még ha minimálbérért is találtok szalagon, mert nincs végzettsége(ha van akkor bocs) vagy mehet amerre lát.
A fiúnak kicsi az önértékelése, hibás az önképe, ezért mindig biztosítsátok a szeretetetekről, de mindig támasszatok elvárásokat. Lakhat ott, de dolgoznia, segítsen a házimunkában, ne hulljon minden az ölébe.
Sajnos én szembesültem azzal, hogy a család csak addig szent és sérthetetlen, amíg a családtagok kölcsönösen küzdenek egymásért. Apai ágon a rokonaim felszívódtak, és újabban már apám se igazán akar tőlem semmit, nem is találkozunk. Szóval engem nem érdekel a rokonsági szál, ha valaki ilyen szinten élősködik, akkor tudom, hogy egy érzéketlen senkiházi vagyok, de tőlem ott dögölhet meg ahol van...
Én a helyedben elválnék. A férjed nem fogja elküldeni a srác meg haláláig fogja ezt az életmódot folytatni - miért ne tenné???
Majd megbánja a férjed ezt az egészet, ha tényleg a halálba szponzorálja a drogokkal, jól írták a többiek... Sajnálom, én elég ridegen mérem fel az ilyesmit, és gyűlölöm ezt, ha valaki családi v. baráti kapcsolatra hivatkozva kihasznál másokat.
(Nem vagyok szemét, a saját anyukámért, testvéremért bármit megtennék, és szívesen eltartanám őket, ha rászorulnának, de itt nagyon nem erről van szó)
Válj el, ez jobb úgysem lesz. Egyáltalán NEM te vagy a házi sárkány. És a saját gyerekeitek amúgy is mit látnak ebből? Apu minden pénzt a drogos unokaöccsbe fektet, mert jajj szegénynek szüksége van rá? Ők meg rendes gyerekek, ezért nélkülözzenek, mert épp nem szorulnak a drogra? Nevetséges, komolyan...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!