Ti nem tartanátok furcsának, ha férjetek nélkületek járna színházba már évek óta az agglegény kori baráti társaságával?

Engem annyira zavar, hogy ma, mikor délután megint bejelentette, hogy "ugye nem felejtetted el, hogy ma színházbérletem van?", úgy elkezdtem kiabálni, hogy a gyerekek csak pislogtak, de én nem tudtam magam türtőztetni. Kb. 10 éve vettek operett bérletet négyen, 2 fiú, két lány, mind facér volt. Közben mi már 5 éve összeköltöztünk, majd összeházasodtunk, született egy közös babánk aki 2 éves és nekem is volt már 2 nagy lányom az előző házasságból, így öttagú lett a család.

Már sokszor mondtam, hogy szüntesse meg ezt a bérletesdit, mert el kell fogadnia végre, hogy az előző életének vége, már családos, már nem "illik" ilyen külön programokra menni. Hiába, minden évben kiderül, hogy újra és újra megvették neki a többiek, mintha szándékosan csinálnák és elrángatnák mellőlem a párom. Halkan jegyzem meg, hogy az egyik nő szerelmes is volt a férjembe még annak idején, de nem volt esélye. Ő a főszervező, szerintem még most is rajong a páromért.

Eljár velük havonta egyszer étterembe is, akkor többen vannak, de ez a magja a társaságnak.

Nagyon zavar, egyszerűen már nem tudom ezt elfogadni, szeretném ha tényleg feladná.

Nem hiszem, hogy csak irigység beszélne belőlem, valahogy inkább az lehet, hogy a férjem még mindig nem fogadta el, hogy családos ember lett.

Ha ezt a két dolgot abbahagyja, akkor máshová már nem járna, de szerintem egy apukának nem is kellene külön járnia.

Kértem, hogy amíg nagyobb nem lesz a kicsi, ne járjon nélkülem, majd ha már lesz kire hagyni, menjünk inkább együtt, mert én is nagyon szeretnék színházba menni, igaz, nem operettre, mert azt ki nem állhatom.

Mit gondoltok erről?