Anyám megcsalja apámat, mit tennétek a helyemben? (bővebben lent)

Nem a te dolgod anyukádék magánéletével foglalkozni!

Az, hogy az anyád, még nem jogosít fel arra, hogy ítélkezz fölötte, és beleavatkozz a dolgaiba.

Pláne, hogy ezekről úgy szereztél tudomást, hogy az SMS-eit olvasgattad, és az üzenetei között turkáltál.

Ez nagyon nem volt szép, nálam ez szinte megbocsájthatatlan.

Ha ez nincs, és tiszteletben tartod anyukád magán szféráját, akkor nem tudnál erről, és most nem kérdeznél ilyet.

De, ha már elolvastad, akkor el kell viselned, hogy tudod, és hallgatnod kell róla.

Másrészt, neked sem esne jól, ha valaki a nagy igazságérzetével beledumálna az életedbe.

Az, hogy te mit gondolsz anyukádról, az a te dolgod, az életét intézni pedig az ő dolga.

Jobb lenne, ha te is a saját életeddel törődnél, és nem a szüleid szerelmi ügyeivel.

Ezt figyelembe véve, kedves 'Barackfa', a házassági eskü is csupán egy darab papír, amit elrakunk a fiók mélyére, amint jön egy deli lovag.

Semmit nem tudunk a szülők egymással való kapcsolatáról. Feltételezzük, hogy jól kijönnek - miért hinnénk mást - nem értem, mi értelme 52 évesen elkezdeni a kavarászást.

Természetesen mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy mit enged meg magának, neki mi fér bele. Viszont szerintem teljesen jogos a kérdező kérdése, s még ha köze nincs is hozzá, érthető, hogy kiakadt.

Nem az az igazi kihívás, hogy sunyiban találkozgasson az ember a szeretőjével, hanem hogy ha valami hiányzik a házasságából, ketten próbálják meg megtalálni. Számomra nincs annál rondább dolog, mikor egy nagymama korú hölgyön kitör a 'kapuzárási pánik', sajnos nálunk Csongrád megyében van egy kifejezés is, az egyik része a hölgy korára, a másik pedig a legősibb mesterségre utal.

"A kísértés csak azon az ajtón jön be, amit szándékosan hagytak nyitva."

Nyilván bennem van a hiba, én vagyok ilyen nagy erkölcscsősz, de úgy gondolom, hogyha a férj kibírja, hogy nem kavarjon félre, a feleségnek is illik.

19L (lám, ezek a mai fiatalok...)

U.i.: a kérdésre már válaszoltam.

Hogy a férj mit csinál, vagy mit nem, arról semmi információnk nincs. Lehet a hűség mintaképe, de lehet, hogy hajkurássza a huszonéves fruskákat.

Én felnőtt fejjel (hasonló korú vagyok, mint a kérdező) nem vállalnám sem az árulkodó hős, sem az élő lelkiismeret szerepét.

Az éremnek mindig több oldala van. Honnan tudod, hogyan jutott el ide az Anya? Továbbra is írom, nem helyes, amit tesz, de nem a 24 éves gyerekének a feladata a mélyiszap felkavarása.

"Nem az az igazi kihívás, hogy sunyiban találkozgasson az ember a szeretőjével, hanem hogy ha valami hiányzik a házasságából, ketten próbálják meg megtalálni. Számomra nincs annál rondább dolog, mikor egy nagymama korú hölgyön kitör a 'kapuzárási pánik', sajnos nálunk Csongrád megyében van egy kifejezés is, az egyik része a hölgy korára, a másik pedig a legősibb mesterségre utal.

"A kísértés csak azon az ajtón jön be, amit szándékosan hagytak nyitva." "

Ez a te dolgod kedves Válaszoló!

A te dolgod, hogy mit gondolsz, vagy mit ítélsz el.

Az meg a másik dolga, hogy mit tesz, és ebbe neked, ill. nektek a világon semmi de semmi beleszólásotok nincs!

Nyilván te sem vagy tökéletes, bármily' nagy erkölcscsősznek tartod is magad!

Nem tudom, hogy esne, ha valaki elkezdene ítélkezni rajtad, vagy beledumálna az életedbe, és kavarná a sz...t körülötted.

Mert ne feledd, mindenkin lehet hibát találni, mindenki felet lehet ítéletet mondani. Fölötted is, mert nem vagy tökéletes.

Ha nem tetszik valakinek a másik élete, akkor hunyja be a szemét, és hisztizzen magában, ha úgy gondolja, de szerintem jobb, ha elfogadjuk a másik döntéseit.

Ha ezt nézzük, akkor a te válaszod is csak a te dolgot. Ha csak objektív, személyeskedés nélküli válaszokat lehetne adni, akkor ez az oldal üresen pangana.

Rögtön érkezik a támadás, mi szerint én sem vagyok tökéletes, ami tény. Hol állítottam az ellenkezőjét? Más dolog, hogy nem tudnék tükörbe nézni, miután megcsaltam a párom. Nekem ilyen az értékrendem, és nem tudom, miért lenne prioritása a Te nézetednek az enyémmel szemben. Mindenkinek megvan a maga dolga, természetesen. Véleményéhez azonban mindenkinek joga van. Nekem egy komoly kapcsolatba nem fér bele a megcsalás, másnak igen. Mindenesetre szerintem abban a döntő többség egyet ért, hogy az nem egy dícséretes dolog.

Éppenséggel bárki szemet hunyhatna bármi fölött. Reagáltam arra, hogy Te még romantikát is csempésztél abba, hogy egy nő csalja a férjét, ami ugyebár egyikünkre sem tartozik. Éppúgy rám sem, mint rád.

Mivel nincs elég információnk a házassággal, semmi okunk azt feltételezni, hogy eleve rossz - amire anyuka rátesz egy lapáttal.

Te szemet hunynál afölött, hogy édesanyád csalja édesapádat? Mindenféle rossz szájíz nélkül?

Te szeretnéd tudni, hogy megcsalnak-e? Számítana-e hogy mindezt a gyerekedtől vagy mástól tudod meg?

Ez a kérdés, nem pedig, hogy anyuka hosszú évek után kinyílik, és ez mennyire gyönyörű.

És ezennel itt én befejeztem, ha folytatni kívánja bárki, írjon üzenetet, ne foglaljuk itt a helyet a kérdésre(!) érkező válaszoktól.

Istenem, 19 éves lány, ez azért nem lehet annyira bonyolult!

Az, hogy mit GONDOLSZ az a te dolgod!

Felháborodhatsz ezen, hisztizhetsz, elítélheted, kit érdekel?

Az azonban, hogy elmondod-e ezeket a dolgokat, és beleavatkozol-e más dolgába, tehát az, hogy mit TESZEL, az már másra is hatással van.

Gondolj, amit akarsz, de ne kavarj be más életébe, csak azért, mert a te erkölcseidnek ez nem felel meg!

Másnak meg te nem felelsz meg, mégsem megy oda hozzád az utcán és vág fejbe egy bottal, mert mondjuk ronda a ruhád, vagy irritáló az arcod.

Mondom, gondolj, amit akarsz, de ne kavarj be másoknak!

Itt ülök a gépem előtt, az előbb tettem fát a kályhára. Az egyetlen ember, akivel ma találkoztam, a bolti eladó volt. Biztos, hogy belekavarok mások életébe?

Véleményt írtam. Ahogy mások is. Változott ettől valami mások életében?

Ebben az a legszebb, hogy ha a koromat nem írtam volna le, máris másféle 'bánásmód' illetne meg, holott akkor is ugyanez lennék, aki vagyok, ugyanezekkel a gondolatokkal. Aki igényli még ezt a sehova se tartó vitát, az nyugodtan írjon egy szívélyes privát üzenetet. Nem muszáj. De a lehetőség adott.