Mi lett ezzel a kicsi lánnyal? Illetve, hogy segítsek neki?

1. Szerintem te most csak dicsekszel.

2. Az IPM közérthető, ha te nem érted, veled van a baj, nem a lányoddal. És a Discovery-n sem olyan műsorok mennek, amit csak atomfizikusok értenek meg - mivel a "köz"-nek készült, ez ugyancsak KÖZérthető.

3. A lányod teljesen normális.

"gondolom te a tucatot úgy érted ,hogy sokáig kimarad ,haverjaival szórakozza el az egész napot stb stb NA ILYEN IS VOLT nem is olyan rég"

ööö...akkor talán túllépett azon a korszakon, amiben sokan sajnos 30 éves korukig megragadnak?! Ebben sem látok semmi ijesztőt. Ezek szerint már biztosan elkövette az általad emlegetett hibákat. Vagy nem. De az okos ember nem csak a maga hibáiból okul, hanem a mások által elkövetettekből is. Ne ijedj meg, de szerintem a lányod ezek közé az OKOS emberek közé tartozik. És ha téged megrémít a dolog, hát akkor a baj máshonnan ered, és más természetű, mint amit te a kérdésben felvázoltál.

És amint az egyik előttem válaszoló írta, a lányod csupa, alap műveltséggel rendelkező ember számára közérthető dolgot néz/olvas.

Ha 3 évesen művelné ezeket, akkor még jogos volna az aggodalmad. Bár van jónéhány szülő, aki a 3-7 éves, MENSA-tag, egyetemre járogató gyermekét is helyén tudja kezelni...

"Attól még igenis lehet valaki normális mert nem folyton ezeket a sz*rokat olvassa hanem VAN élete."

Na látod, itt bújt ki a szög a zsákból. Ez teljesen úgy hangzik, mintha irigyelnéd, féltékeny lennél arra, amit el akar érni...

"aki majd öregségére jön rá ,hogy hopp elb*sztam az életem"

Tudod, (és most tényleg nem akarlak megbántani, de minden jel erre utal) a lányod valószínűleg nem akar olyan lenni, mint te. Gondolom látja a hibákat, amiket elkövettél, és megpróbálja kikerülni őket. Próbál nagyobb karriert befutni, mint te. Nem olyan életet akar magának, mint a tiéd. Naés? Ha őt ez teszi boldoggá?! Miért kellene úgy élnie, ahogy SZERINTED jó neki? Miért ne dönthetné el maga, hogy mi jó neki az életben? Mert 17 és szerinted még kicsi lány?

Én sok sikert és mielőbbi önállósodást kívánok neki!

Kedves Anyuka,

Azt tudod, hogy te abból csinálsz problémát, amit rengeteg szülő évek óta próbál elérni a gyerekénél. Ha nekem lesz gyerekem, akkor én olyan felfogásút szeretnék,mint a te okos lányod. Kicsit magamra ismertem a lányodban, én 10 éves koromtól lány létemre minden karácsonyra és szülinapra csillagászati és ufo-s könyvet kértem. Egyszer egy koncentrációs táborról szóló könyvvel tértem haza, máskor pedig a naprendszerünk titkaival, mindezt 11 évesen. Akkor sokan az osztályban, idegenek furcsának tartották, hogy ez érdekel, de valójában sokat csodáltak és talán irigykedtek is, hogy olyan dolgokat tudok, amit a korombeliek, sőt sok felnőtt sem tud. Ha nagyobb lesz a lányod, meg fogod még hálálni, hogy ilyen felfogású, nem kell aggódnod amiatt, hogy munkanélküli lesz, esetleg egy gyárban dolgozik 3 műszakban minimálbérélt, vannak tervei, céljai, sokan 30 évesen sem tudják mit akarnak csinálni.

Becsült meg a lányod, olvasson nyugodtan az űrszondákról, nézzen Discoreryt, Nationalt, tudod én is csak azokat néztem, most még tévém sincs, egyszerűen azért, mert nem vagyok kíváncsi az agymosó, butító műsorokra, ahol ex-pornósok, iq-szegény híressék töltik ki a műsoridőt. A lányod nem akar ennek a mesterségesen lebutított világnak a részese lenni, bárcsak több ilyen fiatal lenni. Tudod mit, én még elő is fizetnék neki a National magazinra. Kövesd te is nyugodtan a példáját és másoknak ne panaszkodj,hanem legyél büszke rá,hogy milyen okos. Én is örülök,hogy nem hagyom befolyásolni magam a sok szennyel, hogy nem töltöttem a fiatalságomat bulizással és megadtam magamnak az esélyt,hogy csillagász legyek.

Hogy stílszerű legyek, szerintem fényév távolság van közted és a lányod között. Én már a 70-es 80-as években olvastam IPM-et, Te úgy írod ezt le, mintha a lányod különc lenne, mert ezt teszi.

Amúgy egy anya, hogy beszélhet így: " Mi lehet ezzel a kicsi lánnyal?"

Én úgy kérdezném: Mi lehet a lányommal?

Az előbbit egy vadidegen lányra gondolva használnám, mert iszonyúan távolságtartó így. Ami valószínűleg igaz is.

Nagyon nem vagytok egy hullámhosszon a lányoddal, az írásodból és az érzelmi megnyilvánulásodból kiindulva az jön le, hogy Te nem tanultál esetleg nem tanulhattál és talán tudat alatt féltékeny vagy az intelligens lányodra, aki tulajdonképpen az átlag tinédzser életét élte, de rájött, hogy ha el akar valamit érni az életben, akkor nem árt megtervezni. Ez az egyik oldala a dolognak.

A másik az, hogy megint csak az írásodból ítélve, biztos vagyok abban, hogy Te nap,mint nap a szemére veted, hogy milyen, hogy szerinted "nem normális", esetleg máshogy is sértegeted és ettől kikészül idegileg is és testileg is.

Azt nem írtad, hogy végül megkerestétek-e az okát, voltatok-e további vizsgálaton, hogy mitől ájult el?

Hagyd békén... és várd ki a végét és SEGÍTSD MINDENBEN!

Ez Neki is és Neked is csak a hasznodra válik a későbbiekben!!!

Legyél rá büszke most is és képzeld el azt is, hogy idős korodra milyen biztos támaszod lehet Ő, ha most nem marod el magadtól a buta kitalációddal!

Úristen, ne haragudj kérdező, de nagyon ostoba vagy.

15 éves lány vagyok, kb. olyan mint a te lányod. Imádom a dokumentumfilmeket,az ismeretterjesztő könyveket/újságokat, a kiállításokat stb. Múltkor szombaton "randizni" voltam egy fiúval, és mozi helyett egy kiállítást néztünk meg. Soha nem hanyagoltam el az iskolát, mindig törekszem a maximális teljesítményre. Imádok festeni, rajzolni, gitározni. Rengeteg külön órára járok/jártam. Anyum örül hogy ilyen vagyok, ahelyett, hogy betegnek tartanád a lányodat inkább te is örülhetnél neki... Nem tudom, az jobb lenne, ha kettesei lennének mindenből, és este az lenne a kikapcsolódása hogy megnézze a Valóvilág összefoglalót?