Rossz néven vennétek ezt?
Barátom német, 24 évesek vagyunk, pont két éve együtt.
Nemsokára összeköltözünk egy német nagyvárosban, ő egyetemen tanul, kap csomó ösztöndíjat, támogatást, a végösszeg majdnem 800 euro.
Együtt keresünk lakást, és ha az megvan, akkor én munkát fogok keresni.
A barátom ma kijelentette, hogy tisztázzuk: nem leszünk közös kasszán. Még ha nem is találok munkát magamnak, ő nem fogja tudni az én költségeimet is fizetni, még részben sem.
Mert hogy elméletileg én leszek a pénzkereső.
Természetesen nem arra vágyom, hogy eltartson, csak ha már odaköltözöm az ő nyelvterületére, és nincs sokezer euró tartalékom, hogy hónapokig eléljek munka nélkül vidáman, jó lenne a tudat, hogyha megszorulok, kisegítene.
Valószínű nemzetiségének és végzettségének köszönhetően ő mindig a sokszor többet fog keresni nálam, gyereket is tervezünk... Jól esne a tudat, hogy nem csak és kizárólag magára tervezi a felgyülemlett euróit költeni. Túl sokat akarok?
válasza:Nyilván nem arról van itt szó, hogy akkor külön polc lesz a hűtőszekrényben, és összevesztek majd minden joghurton.
Csak nem akarja pl ruhára, meg egy laptopra költeni a pénzt, hogy beszélhess a családoddal, vagy éppen nem akarja a telefonszámládat fizetni.
Szerintem ebből nem kell problémát csinálni, sőt, teljesen korrekt dolog, hogy szól előre, nem lesz arany-életed egyelőre.
válasza:Volt ilyen habitusú párom, egy évig bírtam vele élni, aztán szépen hazacuccoltam.
Utólag nem is értem, hogy mentem bele a feltételeibe, a rezsit feleztük, ami pénz maradt a fizuból, azzal mindenki azt csinált, amit akart. Csak az nem ment bele a fejébe, hogy ami az én fizumból maradt, az volt vagy 5000 ft/hó, az övéből meg 50e. Tudom, ez sem sok pénz, de nekem baromi frusztráló volt, hogy azt is meg kellett gondolnom, veszek-e egy magazint.
Hiába magyaráztam neki, hogy nem fele-fele arányban kellene osztozkodnunk, hanem mondjuk a fizetéseinkhez mérten arányosan, erre mindig az volt a válasza, hogy ő nem tud engem eltartani, és különben is, ő azt a pénzt a JÖVŐJÉRE teszi félre. (az övére, nem a miénkre)
Inkább lakó mint élettársak voltunk így utólag.
Most egy olyan férfival élek együtt, akinek tök természetes, hogy mivel a 38000ftos juttatásaim, amit a gyerekünkre és kajára költök, jóformán semmire nem elég, és az ő fizetése elmegy a csekkekre. Gondoskodik rólunk. Nem turkálok a zsebében, de amije van, azt megosztja velünk.
Megkérdeztem és azt mondta, hogy a nem tud és a nem akar között nagy a különbség.
Vagyis azt állítja, hogy segítene, ha lenne miből.
Csak igen, ez is szubjektív, hogy mennyire akarja. Mert ha akarja, sok mindenről le lehet mondani. Én nem vagyok gazdag, tudok nagyon spórolni, ha kell. De hát ő sose volt erre rászorulva, nagyokat nézett, amikor Pesten volt látogatóba, és elmondtam neki, hogy nekünk bizony nincs minden nap 1000 forintunk zöldségre-gyümölcsre :)
Egyébként azt is felajánlotta ma már,hogy a kauciót is kifizeti egymaga. Szóval fejlődőképes :)
válasza:Bocs, de mit vársz egy némettől???
pénz...sör...nő... sör...sör...sör...
válasza:23:14
Végre egy normális nő.
IMÁDLAK !!!
válasza: válasza:Nem tudom mi a helyzet németbe, mi mennyi, drága e vagy sem, de ha már összeköltöztök, szerintem alap, hogy segítsétek egymást.Ha Ő erre nem hajlandó, mert hogy részben sem fizeti a költségeidet, hát én nagyon elgondolkodnék ezen az egészen.Én sem dolgozom jelenleg, párom tart el, mindent megtesz azért, hogy mindenünk meglegyen, nyugtat, hogy majd lesz munka, ne idegeskedjek.
Nagyon gondold végig, hogy olyannal akarsz e lenni, aki nem segít...Ha sürgősen pénzre lesz szükséged, és csak Tőle tudnál kérni??Nem adna...ez csak feltételezés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!