Egyke vagy nem egyke? Hogy látjátok?

Nem tudom :/

Van egy tesóm, de sosem voltunk jóban, sőt, egyre inkább durvult a helyzet, ahogy felnőttünk, rengeteget szenvedtem miatta...

DE ha egykeként nőttem volna fel, nem lennék ugyanez az ember. Lehet, hogy én lettem volna annyira elkényeztetve, mint a nővérem. Lehet, hogy nekem toltak volna a seggem alá mindent, és én nem dolgoztam volna soha életemben, és finnyás lennék, és igényelném, hogy nyalják a sejhajom...

Nem tudhatom...

Ezen én is sokat gondolkoztam, nem tudom. Szól érv a testvér mellett is, és ellene is.

Nekem egy báttyám volt, aki akárhányszor gyermekkoromban a közelembe jött, belémrúgott, megcsípett. Szerettem egyedül játszani, észre sem lehetett venni, hogy létezem. Ahogyan idősödtünk, a báttyám már durvábban is bántott, egyszer az orromat is eltörte. (szüleim mindig leszidták, de nekik a munka mindig is előbbre való volt, rengeteget dolgoztak, nagyon jó anyagi körülmények között éltünk) Báttyám lopott a családtól, pénzt, ékszereket. A gimnázumban egyik reggel az egész osztályom a naplómat olvasta. Testvérem is ott volt, ő vitte be.. (2 évvel idősebb) Most már felnőttünk, külön élek, nem kell stresszelnem miatta. Nem tartjuk a kapcsolatot, az egész családot utálja. Rengeteg kellemetlenséget okozott, de ettől függetlenül nem mondom azt, hogy a testvér rossz dolog, mert rengeteg olyan embert ismerek, akinek nagyon jó a kapcsolata a testvérével. Azt sem mondom, bárcsak ne ő lett volna a testvérem, mert akkor is a testvérem...

Kedves utolsó!

Ugyanez, mint én és a nővérem, annyi, hogy ő még továbbra is anyámon élősködik, meg a nagyin, és emellett megy a terror :/

Igazad van, nekem van egy húgom, így nem tudhatom, milyen lehet egykének lenni.

Ez most nyálasan fog hangozni, de annyira szeretem őt, hogy úgy érzem, bármi történt volna velem egykeként, nem érte volna meg, ha nem ismerem soha az én drága lökött hugimat.

21:32 vagyok...

annyit még hozzátennék, hogy az, hogy az ember milyen lelkületű lesz (mennyire lesz antiszociális vagy magányos vagy önző vagy hisztis, vagy éppen kedves, barátságos és megértő), az sokkal inkább függ attól, hogy a szülők milyen lelkületűek, és hogy nevelik, mint attól, hogy volt-e tesója vagy nem, az max. belejátszik. Legjobb bnőm egyke, és egyáltalán nem önző, nem lelkibeteg, nem tartja úgy, hogy ő a világ középpontja, amije van, megosztja azokkal, akik fontosak neki, képes beleéreznu mások helyzetébe... és mindezt úgy, hogy nem csóró családból származik, tehát a pénzhiányra sem lehet fogni... hanem egyszerűen jó nevelést kapott.

És akkor ellenpéldának az én családomon kívül (egyébként félreértés ne essék, nem azt mondtam, hogy a testvér rossz, meg csak egy gyereket vállaljanak az emberek, csak azt, hogy vannak esetek, amikor nem éppen áldás egy testvér) itt van egy lány, akivel régebben jóban voltam. Van egy öccse, de olyan hisztis és önző és beképzelt, mint egy egyke sem, akivel eddig találkoztam, pedig elég sokat ismerek, mert egyszerűen szarul nevelték. Ha bármi kis apróságon felkapja a vizet (gyakran félreértéseken), és hetekig duzzog, anyukájánál kiveri a balhét, ha nem kap Mekis fagyit (és már elmúlt 18, nem is tegnap...), van, amikor amit hozott buliba csipszet visszavitte, mikor nem fogyott el, hogy "otthon jobban elfogy", mindig azt várja el, hogy helyeseljünk mindenre meg csak olyan dolgot mondjunk, ami őt fényezi meg neki tetszik... ja, és gyakran egyáltalán nem köszön meg semmit... valszeg azért, mert otthon ezt nem tanították meg neki.

Csupán az én tapasztalatom alapján: Nekem van egy (novemberben lesz 18 éves) öcsém, akivel mondhatjuk jó tesók vagyunk és nem is tudom mi lenne velem nélküle. A "mondhatjukot" arra értettem, hogy sajnos, amikor összekapunk, marakodunk egymással és már tiszta ideg vagyok, akkor sajnos (tudom, nem szép dolog), de olyankor van, amikor azt kívánom, hogy bár egyedül lehetnék. De persze ez csak hirtelen haragból jön, mert utána megis bánom, amit gondoltam. Aki ez "egykére" szavaz, az sem probléma, de szerintem jobb ha az ember mellett van egy testvér (akár több), ki hány mellett dönt. Szóval én mindenképen a tesó(k) mellett teszem le a voksom! :-)

Az 5 év korkülönbséggel kapcsolatban egy gondolat: Egyik volt osztálytársam (barátnőm) sokáig volt egyke, egészpontosan 18 évig. Mert született egy nagyon aranyos kisfiú testvére. :-)

19/L