Tényleg rossz testvér nélkül? Miért akad ki mindenki, hogy csak egy gyereket akarok?

Nekem van egy öcsém, imádjuk egymást, ennek ellenére én sem tervezet egynél több gyereket. Nem értem mi a probléma.

24L

Szia

Nekem nincs testvérem, és igen, NAGYON rossz.

Az egy dolog, hogy a te szüleid elszúrták, és nem úgy neveltek titeket, ahogy kellett volna. Egyszerűen ne úgy csináld ahogy ők, ne kövesd el ugyanazt a hibát. De nem az a következtetés, hogy akkor neked csak 1 gyerek kell.

Nekem 2 gyermekem van (egyelőre :) ) és csak javasolni tudom hogy többet is szülj. Minden fáradtságot megér, mikor látom, hogy szeretik egymást és milyen jól érzik magukat együtt. Ez az, ami nekem egész életemben hiányzott, örülök, hogy nekik nem fog hiányozni.

A gyereknek szeretet kell. Meg persze étel, ruha, fűtés télen, de hacsak nem éltek mélyszegénységben, akkor ez ugye adott. :)

Szerintem. :) Gondolkodj el, és hallgass a saját megérzésedre. Különben a véleményünk változhat idővel, és hát olyan sok év áll rendelkezésünkre szülni...

Ja és mégegy, egy másik hozzászólásról jutott eszembe, nagyon igaz.

Úgy csináld, ahogy TE érzed teljesnek a SAJÁT családodat és életedet. Ha úgy érzed, hogy minden kerek, ne szülj másikat. De ha úgy érzed, valaki hiányzik, akkor vágj bele. (Nekem így lett a 2. gyerekem. Olyan érzésem volt, mintha valaki hiányozna a családi fotóról. Most nem hiányzik. :) ) Ne a gyerekkorod alapján dönts, hanem aszerint, amilyen MOST az életed.

Hát végülis annyira nem rossz..

Bár én nagyon sokszor unatkozom senki sem játszik velem, ha a barátaim sem érnek rá csak kínlódok anyu, apu dolgozik és egyedül vagyok itthon.. Ilyenkor nagyon rosszul érzem magam, hogy nincs testvérem. De, viszont amit szeretnék általában megkapom.. (nem vagyok ilyen elkényeztettet biccs.) Ilyenkor általában életvidám, energikus vagyok.

Tehát ezt döntsd el te, nagyon jó gondolat, hogy így mindent megadhatsz neki amire csak vágyik.:) Nekem is külön szobám van. De ha unatkozni fog, vagy esetleg magányos lesz és a barátai sem érnek rá?!

Érdemes elgondolkozni...

Egy 12 éves lány.(:

Kedves kérdező!

Őszinte leszek.Nekem egy gyerekem van és egy is marad.Mi hárman vagyunk tesók és mindig én voltam aki a rövidebbet húzta.Ők élik az életük mint a madarak és semmi sem számít csak önmaguk.A szüleinknek csak én vagyok a segítségükre úgy fizikálisan mint anyagilag is.

A férjemnek szintén van tesója de soha nem voltak jó tesók.Sem gyerekként,sem felnőttként.

Ezért döntöttünk mi is egy gyerek mellett és jól meg is vagyunk így .A fiam ma már kamasz de egyáltalán nem magányos sőt!

A döntésünk megegyezik a tiéddel a ("mindent megadok amit tudok és nem kell nélkülözzön semmit").

Ne hallgass senkire mert ez a te döntésed és a párodé.